Főrendiházi irományok, 1878. VIII. kötet • 438-487. sz.
Irományszámok - 1878-454
166 GDLÏV. SZÁM. ha az orvoslás a kellő időben meg nem történt, az II.letők költségére a szegényügy kezelői által foganatosíttathatja. A törvényhez mellékelt kimutatásban felsorolt eljárási díjakat minden rendőrbiró követelheti, sőt jogában áll azok lefizetését előlegesen követelni, s a lefizetés előtt az eljárást megtagadni. Ezen díj-árszabályt minden biróságnál feltűnő helyen fel kell függeszteni. Sommás eljárás alá tartozó kihágásokban a fővárosi rendőrség területén a rendőrbiró bíráskodik, akár Írásban adatott be panasz, akár nem. — Minden vád iránt azonban, melyre megidézés következett, a minister által jóváhagyott minta szerint jegyzék vezetendő. — A bíró, ha szükségét látja, Írásbeli panaszt kívánhat. Minden ezen törvény értelmében elrendelhető bírságok, vagy fizetések, nem fizetés esetében az elmarasztalt vagyonának lefoglalása és eladása által behajthatók. A bírságok, fizetések és költségek fedezése után netán még fennmaradó pénzösszeg az elmarasztaltnak saját kérelmére kiszolgáltatandó. Midőn azonban kII.átás nincs, hogy a birság-fizetés és költség a lefoglalt vagyon által fedeztetnék, az elmarasztalt 5 fontig terjedő tartozásért Iegfölebb egy hónapi, különben pedig Iegfölebb három hónapi fogságra ítélhető, magától értetődvén, hogy tartozásának megfizetésével azonnal szabad lábra helyeztetik. Minden bíróság köteles a nála befolyó díjak, — bírságok — vagy akármII.y más fizetésekről számadási könyvet vezetni, melyet a rendőrségi pénztárnoknak minden időben megvizsgálnia szabad. Az eként befolyt pénzek évnegyedenként küldendők át a pénztárnoknak a szükséges számadási okmányok kíséretében, ki azokat ezen bíróságok költségeinek fedezésére fordítja, kivéve a részegekre vagy rósz viseletű rendőrökre, vagy a rendőrök megtámadóira rótt bírságokat, melyek a rendőrségi nyugdíjalapba folynak, és kivévén a megidézésekért és birói parancsokért fizetett díjakat, — melyek a fővárosi rendőrség fentartási költségeinek fedezésére fordíttatnak. Ki három fontnál nagyobb birságra, vagy egy hónapnál hosszab időre terjedő fogságra lőn elitélve, a legközelebbi általános vagy évnegyedes békebirói gyűléshez felebbezéssel élhet, vagy azonnal, vagy legkésőbb 48 óra alatt; köteles azonban két kezest állitani és magáról kötelezőt adni, hogy a felsőbb bíróság előtt személyesen megjelenend, az ez által hozandó ítéletben megnyugvandik és az általa megállapítandó költséget lefizetendi. Ezen esetben az első fokú biró az II.lető tanukat a felső biró előtti megjelenésre és vállomástételre utasítja, kik idővesztésük, —- fáradságukért bizonyos díjakat kapnak, melyeket az II.lető megye pénztárnoka előlegez. Jelen törvény a IV-ik György király 10. évében Caput 44. alatt, továbbá a jelen ülésszakban 2. és 3. Victoria Caput 47. alatt hozott törvényekkel egynek tekintendő. >Ezen alaptörvények után egész sorozata keletkezett az új törvényeknek, melyek részint a fővárosi rendőrség és rendőri bíróságok hatás és jogkörét kifejték, részint a rendészet különböző ágazatait speciális törvényekkel szabályozák, s ezekben a rendőrség teendőit szaporiták, s hatáskörét kiterjesztek. Alig van parliament! ülésszak, mely e téren újabb törvényekkel ne gyarapítaná az angol specialis törvények gazdag tárát.« Szervezet. Lássuk most a >londoni« fővárosi rendőrség szervezetét általánosságban, széles körvonalozással. A londoni fővárosi rendőrség élén (a City kivételével, melynek külön municipális rend őrsége van, azonban egészen hasonló szervezettel) a rendőrfőnök (Chief Commissioner) áll, kinek központi hivatala Whitehallban > Scotland yard« nevű épületben van. A rendőrfőnököt a Felség nevezi ki, s e kinevezés alapján a »Chief Commissioner of
