Főrendiházi irományok, 1878. VIII. kötet • 438-487. sz.
Irományszámok - 1878-454
CDLIV. SZÁM. 163 LXXIV. A jelen törvény útjában nem áll annak, hogy rendes bűnvádi eljárás tárgyal képező oly kihágásoknál, melyek a jelen törvény alapján sommás utón láthatók el, a rendes bűnvádi eljárás alkalmaztassák, vagy hogy más törvények alapján magasb büntetések, mint a jelen törvényben foglaltatnak, ne alkalmaztathassanak, feltéve mindig, hogy senkisem büntetheti kétszer ugyanazon egy kihágásért. LXXV. A jelen törvényben előforduló > Magistrate« (rendőrbiró) kifejezés alatt nemcsak azon békebirák értendők, kik valamely fővárosi rendőri törvényszékhez kinevezvék, hanem azon békebirák is, kik a fővárosi terület oly részeiben bíráskodnak, melyekben rendőri törvényszékek felállítva nincsenek. LXXVI. Minden rendőrbiró fel' van hatalmazva a jelen törvény ellen vétőket eg^ vagy több tanúnak eskü mellett tett vallomása, vagy a vádlott önvallomása alapján, a kitett büntetésekben sommás utón elmarasztalni, s az ügyet a rendőri törvényszék helyén, mint egyes bíró ellátni (>heard and determined by one of the Justices appointed to be a Magistrate of the Police Courts of the Metropolis at one of the said Police Courts«) — ha pedig a tény elkövetése vagy a tettes elfogása a fővárosi rendőri terület oly részeiben történt, melyekben nincsenek rendőri törvényszékek, az ügy két vagy több oly békebiró által íog elláttatni, kik az illető megyében bíráskodnak. LXXVII. Ha valaki a birságot le nem teszi, vagy mást fizetést, melyben a jelen törvény alapján elmarasztaltatott, nem teljesít, a rendőrbiró azt, ha az összeg 5 font sterlinget meg nem halad, egy hónapig terjedhető időre, valamely börtönbe (Gaoli) vagy fegyházba küldheti, mi a fizetés után azonnal megszüntetendő. A behajtásra fordított összegek, valamint a birság a fővárosi rendőrség pénztárnoka kezeihez fizetendő ; a rendőrbiró azonban fel van hatalmazva, a birság egy részét, legjobb belátása szerint, a feljelentő (Informer) vagy oly személyek javára is megfelelő arányban fordíttatni, kik àz elitélés lehetővé tételénél közreműködtek. LXXVIII. Ezen törvény magyarázatánál megjegyzendő, hogy ha csak azt a szöveg értelme ki nem zárja, minden szó, mely az egyes számra vagy a finemre vonatkozik, a személyek és tárgyak bármely számára s mindkét nemre értendő ; továbbá, hogy mit a jelen törvény alapján a rendőri főbiztosok tehetnek, azt bármelyike egyenként is teheti. LXXIX, A jelen törvény egy törvénynek tekintendő azzal, mely IV-ik György király uralkodásának 10-ik évében, 44-ik czikk alatt a fővárosi rendőrséget illetőleg hozatott, melynek határozványai a jelen törvényre is kiterjednek mennyiben ezen törvényben másnemű intézkedés nem történt. LXXX. Ezen törvény a Parliament jelen ülésszaka alatt javitható vagy visszavonható. A III-ik alaptörvény, melyre ez ismertetés elején hivatkoztam, a rendőrbiróságokra (Police Courts) vonatkozik s czíme: »Törvény a fővárosi rendőrbiróságok szabályozásáról« (An Act for regulating the Police Courts in the Metropolis) Caput LXXI. 1839. Az első szakasz fentartja az eddigi rendőrbiróságokat, a második pedig felhatalmazza a királynét, hogy a rendőrbirák (Magistrate) számában s a biróságok helyeire nézve, a titkos tanács meghallgatásával változást tehessen azon megszoritással, hogy a rendőrbirák száma a huszonhetet meg ne haladhassa. Az üresedésben levő vagy leendő rendőrbirói állomások betöltésénél Ö Felsége oly egyéneket veend figyelembe, kik legalább hét évig, mint barristerek működtek. — Az ekként kinevezett rendőrbiráknál a földbirtok minősítése (Qualification by Estate) nem kívántatik meg, egyébként a békebirói esküt letenni kötelezvék. Ezen rendőrbirák, jegyzőik (Clerks), szolgáik nem kötelezhetők arra, hogy mint esküdtek (Jury) szolgálatot tegyenek. 21* Victoria« Regináé anno 2° and 3" Caput LXXI. (Aug. 24. 1839.)
