Főrendiházi irományok, 1878. VIII. kötet • 438-487. sz.
Irományszámok - 1878-452
98 CDLII. SZÁM. Melléklet a 452. számú irományhoz. Indokolás, „a készpénzben lerovandó illetékek kezeléséről" szóló tör vény javaslat hoz. Azon indokolásban, melyet a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módosításáról szóló törvényjavaslattal együtt egyidejűleg a tisztelt ház elé terjesztek, — bevezetéskép elmondottam nézetemet, melyet az II.letéki ügy reformja iránt vallok, s okadatoltam eljárásomat, melyet czélra vezetőnek tartok. Kétségtelen, hogy legsürgősebb az illetékek kezelésének szabályozása: s ezt czélozza a most tárgyalandó törvényjavaslatom, melyre nézve, — mielőtt a részletek indokolásába bocsátkoznám — általánosságban a következőket kívánom fel vII.ágosi tói ag megjegyezni. E kérdésnek rendezése két részre oszlik; lényegesebb része az, mely törvényhozási intézkedést igényel, mint azt ezen törvényjavaslattal tervezem; másik része a végrehajtó hatalom körébe esik, s ez a végrehajtó hivataloknak a költségvetés keretén belül eszközlendő helyes szervezése s az összhangzatos működés biztosítása. A teendők ez utóbbi téren nem kevésbbé sürgősek ; sőt a mennyiben az II.letékügyi kezelés, mint az ez ideig fennáll, egyátalán tarthatatlanná vált, az orvoslást e részben — függetlenül a törvényjavaslat tárgyalásától, mielőbb létesíteni kell, nehogy egyebek mellett, főleg az illetékek nyII.vántartása körül felmerült zavarok tovább terjedjenek. Ez indított arra, hogy az 1881-ik évi előirányzatban Agy az adó-, valamint az II.letékkiszabási hivatalok czíménél a folyó évieknél magasabb hiteleket kérjek. Midőn ugyanis az II.letékkiszabási hivatalok, számszerint 37 — 1875-ik évben felállíttattak, azok működési körét egyenkint 6—8 kir. adókivatali kerületre kellett terjeszteni. Rendkívüliek voltak a kezdet nehézségei, a mennyibon az adóhivatalok által ellátott teendők, — úgy a kiszabást, valamint a könyvelést és nyII.vántartást II.letőleg, — hol kényszerűségből, hol más okok miatt, — többnyire nem eléggé avatott kezekre bízattak és személy változások eseteiben még annál is kevésbbé avatottakra szállottak át. Az igy — számos ügyhátralék feldolgozásával is összekötött teendők, a kiszabási hivatalokra átszármazván, az összegyűlt irathalmaz mellé elejétől kezdve a részben megzavart nyII.vántartás pótlásának szüksége jelentkezett, s ennek következtében elrendeltetett, hogy a kiszabási hivatalok a számfejtési könyveket és az ezzel kapcsolatban álló feljegyzéseket szintén vezessék. De az viszont felette nehezítette és késleltette az ügymenetet; mert az illetékek a kir. adóhivataloknál fizettetvén be, melyek kezelése alól a számfejtési könyvek el vonattak, a történő