Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-406

CDVI. SZÁM. 71 lemondanak, és követeléseiket csak mint csodhiteiezők érvényesitik. Ezen esetben az egyezségi tárgyalásoknál a többi csődhitelezőkkel egyenlőknek tekintendők, feltéve, hogy mint csődhitelezők átalában igénynyel bírnak. A mennyiben a fentebb érintett hitelezők a lemondásra nem hajlandók", szavazati joggal követeléseiknek csak azon részére nézve birnak, mely az azok fedezésére szolgáló alapból, II.letőleg annak értékéből ki nem került, vagy annak birói becsértéke által nem fedeztetik. A szavazati jog ez esetben a 205. §. szerint kitűzendő tárgyalásnál áII.apittatik meg. 209. §. Ha a csődbíróság a szavazati jog felett már határozott, a csődbiztos az egyezségi ajánlat feletti határozat hozatala végett tárgyalási határnapot, tűz ki, s arra a szavazati joggal biró hitelezőket hirdetvényII.eg azon kijelentéssel idézi meg, hogy az egyezségi ajánlat a tömeggondnoknál vagy a csődbiztosnál mindenki által megtekinthető. A tárgyalási határnapra, mely a birói határozat közlésétől, s a mennyiben II.yen határozat szükséges nem volt, a 205. §. szerint kitűzött tárgyalási határnaptól számitandó harmincz napon belől tűzendő ki, a helyben lakó hitelezők, II.letőleg a hitelezők helyben lakó képviselői, a tömeggondnok és a közadós külön megidézendők. 210. §. A közadós a tárgyalásnál személyesen, vagy e végre külön meghatalmazott képviselője álral jelenhetik meg. Ha a közadós a tárgyalásnál sem személyesen, sem meghatalmazott által meg nem jelenik, ez az egyezségi ajánlatnak a hitelezők részéről elfogadását nem gátolja. A hitelezők kérelmére a csődbiztos újabb tárgyalási határnapot tűzhet ki. 21Í. §. A tárgyalást a csődbiztos vezeti, ki az egyezségi ajánlatot felolvassa. Erre a tömeggondnok a csődtömeg állásáról s azon eredményről, mely a esŐdeljár.ís folytatásából remélhető, előterjesztést tesz. Ezen előterjesztés után a választmány az egyezségi ajánlat iránt nyII.atkozik. Mindezeknek megtörténte után a csődbiztos az egyezségi ajánlatot szavazás alá bocsátja. A tárgyalásról felveendő jegyzőkönyvnek, mely felolvasás után a csődbiztos, a tömeggondnok és a választmány megjelent tagjai által aláírandó, a töaieggondnok előterjesztésén és a csődválasztmány nyII.atkozatán kívül, a tárgyalás és a szavazás eredményét és az egyezséget ellenző hitelezők nyII.atkozatait kell tartalmazni. Ha egyezség jő létre, a csődbiztos azt úgy, amint a hitelezők által elfogadtatott, egész kiterjedésben a jegyzőkönyvbe vezeti s ezt az Összes iratokkal együtt, jelentés mellett a csődbíróságnak bemutatja. 212. §. Az egyezség érvényesen elfogadottnak akkor tekintetik: 1. ha a tárgyalásnál személyesen vajry meghatalmazott által megjelent szavazatképes hitelezőknek legalább kétharmada az egyezséghez hozzájárul. A mennyiben ugyanazon követelés akár határozott, akár határozatlan arányban több személyt II.let; ezek a szavazásnál egy személynek tekintetnek. Ugyanaz áll a követelésnek részbeni engedményezésére is, tekintet nélkül arra, hogy az engedményezés mikor történt; 2. ha az egyezséget elfogadó hitelezők követ lései, a szavazásra jogosított hitelezők összes tőkeköveteléseinek legalább négyötödrészét képezik. A közadós fel- vagy lemenő ágbeli rokonai és sógorai, testvérei, unokatestvérei és ezeknél még közelebbi rokonai, házastársa és jegyese, testvéreinek házastársai és házastársainak testvérei, a kényszeregyezségnél szavazati joggal nem bírnak. Az első osztályba tartozó követelések kivételével, az egyezség által az &gy osztályba tartozó hitelezőknek egyenlő jogok biztositandók. Az ezzel ellenkező egyezség csak azon esetbe.i tekinthető érvényesnek, ha abba a megrövidített hitelezők határozottan beleegyeznek. A hitelezők