Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-406

CDVÎ. SZÁM. 53 96. §. A bíróság akár hivatalból, akár a hitelezők kérelmére a tömeggondnok mellé a helybeli hitelezőkből vagy más alkalmas egyénekből alakítandó ideiglenes választmányt nevezhet ki. E választmány, mely legfelebb három tagból állhat, a tömeggondnokot átalában, különösen pedig a 156. §-ban felsorolt teendők tekintetében ellenőrzi, a 160. §-ban kijelölt teendők tekintetében pedig a csődbíróságnak véleményt ad. 97. §. A közadósnak fel- vagy lemenő ágbeli rokonai és sógorai, testvérei, unokatestvérei és ezeknél még közelebbi rokonai, házastársai és jegyesei, testvéreinek házastársai és házastársainak testvérei sem tömeggondnokul, vagy ennek helyetteséül, sem ideiglenes választmányi tagokul ki nem nevezhetők. 98. §. Ha a tömeg minősége, különösen az ügyletek terjedelme ezt szükségessé teszi, a bíróság a tömeggondnok és a választmány meghallgatása után, a kezelés egyes ágaira, nevezetesen az ingatlan javak kezelésére, az üzlet vagy a vállalat vezetésére külön vagyonkezelőket is kinevezhet, kiket saját hatáskörükön belől tömeggondnoki jogok és kötelességek II.letnek. A tömeggondnok a külön gondnokok eljárásáért nem felelős ugyan, de ezektől a kezelésre nézve felvII.ágosítást kivánhat és szükség esetében elmozdittatásukat kérheti. Az előbbeni §. intézkedése a vagyonkezelőkre is alkalmazandó. 99. §. A tömeghez tartozó ingatlan javak által biztositott zálogos hitelezőknek jogukban áll, ezen javak kezelésére külön vagyonkezelőt választani és e végből a dologi bíróságnál választási határnap kitűzését kérni. A kitűzött határnapon, melyre a bejegyzett hitelezők mind megidézendők, a választás a követelések összegei szerint számítandó többséggel történik. A dologi bíróság, a mennyiben nem egyszersmind csődbíróság, a történt választást ez utóbbival közölni tartozik. Az II.yen módon választott vagyonkezelő jogaira és kötelességeire nézve az előbbi szakasz határozatai szolgáinak irányadóul. 100. §. A tömeghez tartozó vagyon tekintetében a képviseleti, továbbá a kezelési és rendelkezési jogot a jelen törvény korlátain belül a tömeggondnok gyakorolja. Azon teendőkön kívül, melyek a jelen törvény által különösen reá ruháztatnak, neki áll kötelességében a tömeg cselekvő és szenvedő állapotát kipuhatolni, s az elsőnek biztosításáról és behajtásáról, az utóbbinak pedig megállapításáról gondoskodni. O vizsgálja meg a tömeg ellen bejelentett követeléseket, Ő képviseli a tömeget mindazon perekben, melyek azt cselekvőleg vagy szenvedőleg II.letik. Az ügykezelésben a tömeggondnok a rendes családapa gondosságával eljárni, s a vagyonkezelésről pontos számadást vezetni tartozik. A tömeggondnok az érintett gondosság elmulasztásából eredő minden kárért felelős. 101. §. A közadós a tömeggondnoknak a szükséges felvII.ágositásokat megadni tartozik. 102. §. Harmadik személyek irányában a tömeggondnok már kineveztetése alapján, mely minden a törvény szerint szükséges külön meghatalmazást pótol, feliogositottnak tekintendő mindazon jogügyletekre és jogcselekvényekre, melyek tisztével járnak *, különösen feljogosítottnak tekintendő