Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.
Irományszámok - 1878-404
30 CDIV. SZÁM. Az adótételek megállapításánál szem előtt tartottam az II.lető czikkek kicsiben eladása árait, valamint a fogyasztás arányát, a czikkek értékét és az ezekre már jelenleg eső termelési adó, II.letőleg beviteli vám összegét. A czukor kicsiben! ára kII.ogrammonkint átlag 46 krt, méter-mázsánkint 46 frtot tévén, az ezután tervezett adó : a) a fővárosban 5 forint, tehát az ár . . 10 36 7i°°°7° ; 5) a 20,000 lélekszámot meghaladó községben 4 frt, az ár . . . . 8 696 Aooo °/o ; - c) a 10,000 és 20,000 közötti lélekszámmal bíró községekben 3 frt, az ár .... 6 521 AÛOO°/O; d) a 10,000 lélek-számot meg nem haladó községekben 2 frt, az ár 4 34 7 1 °°°7°. A nyers kávé kicsiben! vételára kII.ogrammonkint 1 frt 80 kr., II.letőleg méter-mázsánkint átlag 180 frt; az ezután tervezett adó: a fővárosban ... 10 frt az ár . . 5 555 Aooo°/o a b) alatti községekben 8 » > > . * 4 444 A°°° % ; a c) > > 5 > » > . . 3 33 7*°°° o/ 0 . ad) > > 4 > > > 2 22 >°°7°; A kávépótolmányok ára kII.ogrammonkint átlag 60 kr., méter-mázsánkint 60 frt, az ezután tervezett adó : a fővárosban . . . 10 frt az ár . . . . . 16 66 7i°°° °/o ; a b) alatti községekben 8 > » > . . • . 13 3SS Aooa % ; a c) » » 6 » » » 10 % ; aá) ) > 4 » » » 6 66 7iooo % ; A kávépótolmányoknak aránylag magasabb adóval megterheltetése az adóztatási rendszerből folyik és a törvény kijátszásának magakadályoztatása végett szükséges ; különben azért is fentartható, mert a bor- és húsfogyasztási adónál a bor különböző minősége, ugy mint a levágandó marha különböző súlya, szintén nem jön tekintetbe. A jobb minőségű sör kimérési ára literenkint átlag 20 kr., hektoliterenkint 20 frt, a tervezett adó pedig : a) a fővárosban 1 frt 60 kr., azaz 87°; a b) községekben 1 » 60 > > ... : 87°; , a c) » 1 > 25 » > 6 85 7iooo7o; ad) > 1 > — > » 57°; A tervezett adótételek az II.lető czikkek árával, valamint a bor- és húsfogyasztási adótételekkel szemben arányosaknak tekinthetők, mert az adó mérvét nyII.t községekben az átalányrendszer hatása is csökkenti és ennélfogva sem tarthatni attól, hogy az adóköteles czikkek fogyasztása észrevehetőleg apadni fog. Az 5. §. a bejelentés kötelezettségét és az ebbeli határidőt szabja meg. A 6. §. a fogyasztási adó megszabásának módját tárgyalja. Az ennek indokolásául fentebb már előadottakon kívül még csak a nyII.t községekben fizetendő adóátalány megszabásának módjára nézve megjegyzem, hogy az átalány rendszert, mint a legkíméletesebb adóztatási módot, a végből kívántam érvényre juttatni, hogy az adózók minden zaklató ellenőrzéstől, a kincstár pedig kezelési költségektől megkíméltessék és ugyanazért az évi adóátalányt első sorban az adóköteles fél és az adószedésre jogosított között évenkint megejtendő szabad egyezkedés utján és csak ha ez nem sikerül, az adókivető bizottság által tartottam megállapitandónak. Az adóátalány alapjául az adóévet megelőzött hason időszakban elárusított, II.letőleg kimért adóköteles czikkek mennyiségét, II.letőleg súlyát, az egyes adóztatás terén is érvényt nyer
