Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-413

224 CDXin. SZÁM. abból indul ki, hogy a szóban lévő kérdést már azért is határozott formában kell megoldani, mert annak szükségét és czélszerüségét nemcsak a tudomány, hanem az élet elutasithatlan követelményei is minden kétségen kivül helyezik. A részvénytársaság feloszlásával, melyet a csődnyitás von maga után, a társaság csak productiv irányban szűnik meg; ellenben nem szűnik és nem szünhetik meg a társaság joga a követelési és tartozási viszonyok szabályozására; mert & vagyon önállósága, mely a részvénytársaságnak jogi létezést adott, a végleges felosztásig érintetlen marad. Hisz a törvény a részvénytársaság feloszlásának más módjait is ismeri a nélkül, hogy ezekkel a társaság rendelkezési jogát ipso iure megszűntnek tekintené. Ha állana az, miből a törvényhozások korábban kiindultak, hogy t. i. a csődnyitás tényével a társaság személyisége megszűnik, — akkor a jogII.ag megszűnt társaság ellen liquidationak sem lehetne helye ; akkor a jogII.ag megszűnt részvénytársaság mint II.yen ellen csődöt nyitni nem is lehetne. A kereskedelmi társaságok — s pedig kivétel nélkül — ép úgy mint a physicai személyek, ha csőd alá kerülnek, elvesztik kezelési és rendelkezési jogukat actualis vagyonuk felett, mely a hitelezők összességére megy át; valamint azonban az egyén a csődnyitás tényével személyiségét el nem veszti és hitelezőivel egyezkedhetik, — úgy a részvénytársaságok sem szűnnek meg a csődnyitás folytán olyképen, hogy a physicai személyeket megII.lető jogokat ne gyakorolhatnák; magától értetvén, hogy azon jogokat, melyek a részvényeseket mint II.yeneket II.letik, ezek csőd esetében is csak a közgyűlésen gyakorolhatják. Nincs tehát semmi ok arra, hogy a részvénytársaságok a csődnyitás daczára is érvényes közgyűlést tarthassanak, feltéve, hogy ez nem arrogál magának oly határozatot, melylyel a hitelezők jogainak praejudicálna. Egyébiránt a javaslat szóban iévő intézkedése, mely egy nevezetes elvet foglal magában, még más esetben is, jelesen a csőd megszüntetése után is birhat jelentőséggel, ha a társaságnak a hitelezők kielégítése után vagyona marad. E vagyonmaradék felett is intézkedni kell, s az e részbeni intézkedést helyesen csak a közgyűlésnek lehet megengedni. A társaság tehát a most érintett esetben is kénytelen közgyűlést tartani, II.letőleg a törvény a közgyűlés megtartását a most érintett esetben is kénytelen megengedni, ha a vagyon feletti rendelkezéssel az igazgatóságot, II.letőleg a felszámolókat felruházni nem akarja, mit azonban helyeselni nem lehetne. 222. és 223. §§. Azon biztosítékok közé, melyeket a javaslat nemcsak az egyezségi eljárás lehető sikere, lianem a hitelezők érdeke szempontjából is szükségeseknek tart, sorolható kétségen kivül a 222, és 223. §§-ban foglalt azon intézkedés, mely szerint az egyezségi ajánlat előleges vizsgálat tárgyát képezi, csakis a csődválasztmány jóváhagyása mellett kerülhet a hitelezők elhatározása alá. Ez intézked Is., mig egyrészről az alaptalan huzavonásnak, a sikertelen egyezségi kísérleteknek elejét veendi ; másrészről feleslegessé teszi a biróság előleges beavatkozását, s ennek a határozatot az egyezség felett minden esetre megkönnyíti. Hogy a javaslat az egyezségi ajánlat megvizsgálásánál a tömeggondnoknak is befolyást enged, abban találja indokolását, hogy a tömeg állását, tehát az egyezség elfogadása mellett vagy ellen szóló okokat és körülményeket a tömeggondnok ismeri legjobban; a dolog természetes menetele tehát azt követeli, hogy az egyezségi ajánlat feletti előleges határozatra a tömeggondnoknak kellő befolyás engedtessék. A mellett azonban, hogy a javaslat az egyezségi ajánlat előleges megvizsgálásáról s annak el- vagy el nem fogadásáról intézkedik, egyúttal kijelöli azon eseteket is, melyekben a választmány a tömeggondnokkal egyetértőleg, az egyezségi ajánlatot visszautasíthatja, tehát meggátolhatja azt, hogy a közadós a csőd befejezését, II.letőleg a tömeg értékesítését egyezségi kísérleteivel hátráltathassa. Ezen esetek közé tartozik különösen azj ha az egyezségi ajánlat benyújtásakor a bejelentett követelések fele része még megállapítva nem lett. Igaz ugyan, hogy a javaslat — miként ez a 224. §. intézkedéséből kitűnik — gondoskodik arról, hogy a még nem liquidait követelések szavazati joga megállapít-