Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-413

CDXIII. SZÁM. S03 gyoződésre jut, hogy a czélba vett vagyonfelosztás a hitelezőkkel szemben képzeletivé lett, mert ezekre a tömegből misem jut. Úgyde ha II.y körülmény közt a 87. §-nál felhozott okokból csődnyitásnak helye nem is lehet, — következetesen a már megnyitott eljárásnak is azonnal be kell fejeztetni, ha annak folyamában kiderül, hogy a tömeg az eljárási költségek fedezésére sem elegendő. A mi a 166. és 167. §§-ban foglalt intézkedéseket II.leti, melyek a magánegyezséget, mint a csődmegszüntetésnek egyik nemét jelölik ki, — e tekintetben a javaslat a felszámolási határnap megtartását jelöli ki azon időpontul, mely irányadóul szolgál arra nézve, hogy kiknek beleegyezésével lehet a csődöt megszüntetni. A német csődtörvény, midőn az egyezséget a felszámolási határnap eltelte előtt is megengedi, de annak hatályát az összes csődhitelezők beleegyezésétől teszi függővé, nyII.ván túlmegy a kellő határokon, s a közadóstól olyasmit követel, mit ennek igazolni majdnem lehetetlen. A javaslat sem kivánja a hitelezőket a bejelentésre praeclusio által kényszeríteni ; de meg kellett egy bizonyos időpontot állapítania, melynek eltelte előtt a hitelezők mint II.yenek a csődperbe teljes joggal beléphetnek, s ezen időpont & felszámolási határnapé ha azonban a törvény e határnap eltelte előtt az addig ismeretessé lett hitelezőket a megszüntetésre feljogosítja, okvetlenül sérelmet követel azok ellen, kik a közzétett bejelentési határidőre támaszkodva, követeléseiket annak eltelte előtt nem érvényesítették. A mi magát az intézményt, t. i. a csődnek megszüntetését a hitelezők beleegyezése folytán II.leti, annak kizárását indokoltnak már azért sem lehetne tekinteni, mert ha az érdekeltek a csődeljárás folytatását nem kivánják, 3Őt annak megszüntetésébe határozottan beleegyeznek, nem volna elfogadható ok arra, hogy a törvény ebbeli kívánságuknak eleget ne tegyen; magától értetvén, hogy az e részbeni kezdeményezés nem a bíróságnak, hanem a közadősnak feladatát képezi ; neki áll tehát kötelességében a hitelezők beleegyezését kieszközölni, s annak alapján a csőd megszüntetését, a hitelezők beleegyező akaratának igazolása mellett, a csődbíróságnál szorgalmazni. Hogy az igazolás mII.y alakban történik, teljesen irreleváns lehet már azért is, mert a biróság a tervezet 167. §-a szerint a közadós kérelmére a csődöt azonnal meg nem szüntetheti; hanem a hitelezők akaratának kétségtelen constatálása végett előbb egy határnapot kitűzni tartozik. Ha a hitelezők e határnapon, meg nem jelennek, elmaradásuk jogosan tekinthető hallgatagos beleegyezésnek. A biróság a megszüntetés kérdése felett minden esetben szabad belátása szerint határozand olyképen, hogy ebbeli határozata ellen semmiféle jogorvoslatnak helye nem lehet; nem tévén e tekintetben különbséget az, hogy a biróság a közadós kérelmének helyt adott-e vagy sem. Hogy az oly hitelezők a kiknek beleegyezési nyII.atkozata közjegyzői okirattal igazoltatik, a tárgyaláshoz meg nem idézendők, a dolog természetéből következik. 168. §. A javaslat 168. §-a azon esetről intézkedik, ha a közadósnak hitelezői legnagyobb részével sikerülne ugyan egyezséget kötni, s ekként a csőd megszüntetését kieszközölni; de ebben egy vagy több hitelező ellenzése által gátoltatik. Miután az egyezségnek azon neme, melyről a javaslat 166. §-a intézkedik, a kényszert fogalmII.ag kizárja, igen természetes, hogy az egyezséget el nem fogadó hitelezők tekintetében oly intézkedésnek kell történni, mely a mig egyrészről a csőd befejezését lehetővé teszi, másrészről az érdekelt hitelezők jogos igényeinek nem praejudicál. Ez történik a javaslat 168. §-ában

? melynek egyes intézkedései az érintett kettős czélnak egyaránt megfelelnek. 26*