Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.
Irományszámok - 1878-413
CDXIII. SZÁM. 171 tekintetében bírói határozat nem szükséges: és ha a valódiság feletti határozat feleslegessé válik, nem szükséges az osztály feletti határozat sem; mert e tekintetben a javaslat intézkedései oly egyszerűek és vII.ágosak, mikép a liquid követelések osztályozása iránt nehézség soha sem támadhat. 6. Mindennél inkább fogja a lehető gyorsaságot a javaslat azon intézkedése biztosítani, mely szerint a tömeg felosztása azon mértékben, a mint az készpénzzé tétetik, részletesen történik, nem kellvén bevárni, mig minden követelés megítéltetett, s mig az egész vagyon feloszthatóvá lesz. Ez intézkedés czélszerüsége is már az általános indokolásban kiemeltetett; miért is e helyütt elégnek látszik arra, mint az elfogadott rendszer kiegészítő részére, annak constatalása végett utalni, hogy a javaslat a csődeljárás jelzett czélját következetesen s minden irányban megvalósítani törekszik. Végre 7. a kereskedelmi csőd gyors és olcsó befejezését fogja lehetővé tenni a javaslat által elfogadott kény szer egyezség, melynek segítségével sok esetben a csődeljárás már néhány hó múlva végét érheti. Miután ez intézmény kellő helyen részletesen indokoltatik, ezúttal felesleges volna az egyes határozatok jelentőségét és czélszerüségét bővebben fejtegetni. Egyelőre elég lesz magára az intézményre általában utalni, s egyúttal kiemelni, hogy a javaslat, mig egyrészről a kényszeregyezséget mint a kereskedelmi csőd befejezésének egyik igen alkalmas módját tekinti ; másrészről nem tartotta lehetőnek azt a csőd minden nemére kiterjeszteni; mi természetesen az elfogadott rendszernek szükségképeni folyományát képezi. Áttérve a 72. és 73. §§. részletes indokolására, mindenek előtt szükségesnek látszik kiemelni, hogy a javaslat az II.letőség megállapításánál kellő figyelemmel volt úgy a törv. rendtartásra, mint a keresk. törvénynek azon intézkedéseire, melyek az II.letőségre nézve a csődeljárásban is kell, hogy irányadóul szolgáljanak. Ép ez utóbbi körülmény tette szükségessé azt, hogy a javaslat az II.letőségről intézkedjék ; mert a törv. rendtartásnak e részbeni intézkedései, a csődtörvény elveivel teljes összhangzásban nem állanak. A mi a 73. §-t II.leti, az teljesen megfelel a tételes európai nemzetközi jog elveinek; a kérdéses §. ugyanis kétségtelen kifejezést ád annak egyrészről, hogy az állam a külföldön levő ingatlan vagyonra jogszolgáltatási hatalmát ki nem terjesztheti; másrészről elismeri azt, hogy mobII.ia ossibus inhaerent, personam sequuntur. A tételes európai nemzetközi jognak általánosan elismert határozatai szerint minden egyes államnak jogában áll meghatározni, hogy a területén lévő dolgok közül melyeket kivan az államterület elválaszthatlan kiegészítő részének tekinteni olyképen, hogy azokra az idegen államoknak a fenségi jogok gyakorlását meg nem engedi. II.yeneknek tekintetnek általában az ingatlanok, melyekre nézve az idegenek is az állam törvényeinek vannak alávetve; ellenben az ingóságok már természetöknél fogva sem lévén alkalmasak arra, hogy az államterület elválaszthatlan részének tekintessenek, a személy II.letőségét követik olyképen, hogy azt még az esetben sem vesztik el, ha a személytől véletlenül physicaII.ag elválasztva vannak. Az azonban, mi a 73. §-ban foglaltatik, csak általános elvnek tekintendő, melynek gyakorlati kivitele egyrészről magában e javaslatban bővebb intézkedéseket, másrészről oly államszerződéseket tételez fel, melyek által a külföldi államok az érintett elvet magukra nézve kötelezőnek elismerik. Végre nem szükséges külön hangsúlyozni azt, hogy a 73. §. intézkedése teljesen megfelel azon közjogi viszonynak is, mely Magyarország és a társországok közt létezik. 74. és 75. §§. A 73. §., miként ez annak indokolásában kiemeltetett, csak általános elvet foglal magában, melynek részint e tervezetben, részint pedig a már kötött vagy ezután kötendő államszerződésekben kell kiegészítést nyernie. Az előbbit czélozzák a tervezet 74, és 75. §§-ai, melyeknek intézkedései a következő megjegyzéseket teszik szükségessé: 22*
