Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-413

CDXin. SZÁM. 165 hogy az ügylet ingyenes természete minden kétségen felül helyeztetik, mert egyedül e körülmény lehet irányadó. Ha a tömeg állása a három első osztályba sorozott követelések kielégítésére elegendő, akkor a maradék úgyis a közadós szabad rendelkezése alá kerül, mely esetben a szóban lévő igények a csőd megszűnte után is érvényesithetők. A most érintett okok teljes mértékben alkalmazhatók a pénzbüntetésekre is, miért is ezek kizárását az 56. §-ban érintettek kivételével hasonlag teljesen indokoltnak lehet tekinteni. 66. §. A javaslat 52. §-a a külön kielégítésre jogosított hitelezőket, kiket a közadós ellen személyes igény is II.let, követeléseiknek az általános tömeg ellen leendő bejelentésére is feljogosítja, abból indulván ki, hogy a követelés azért, mert a dologi jog által biztosítva van, személyes természetét teljesen el nem veszti, s mint II.yen, nehézség nélkül érvényesíthető az általános tömeg ellen, ha azon vagyonból, melyet terhel, kielégítést nem nyerhetett. A mi a most érintett követelésekre áll, alkalmazható a visszakövetelési és elkülönítési jogra is, a mennyiben ez egyúttal személyes igényt is állapit meg a közadós ellen. Az II.y igények jogi természete abban áll, hogy a törvény kielégitésükre bizonyos alapot jelöl ki; ha azonban ez alap elesik, vagy elégtelennek mutatkozik, az igény kiváltságos jellege megszűnik, az személyes követelés lesz

7 mely mint II.yen semmivel sem er'ósebb és semmivel sem gyengébh, mint az általános tömegre utalt többi személyes követelések. A javaslat azonban a szóban lévő igényeknek az általános tömeg ellen leendő érvényesítését kettős feltételhez köti, II.letőleg csak annyiban engedi meg, a mennyiben a hitelező a visszakövetelési, II.letőleg az elkülönítési jogról lemond, vagy a mennyiben e jog alapján teljes kielégítést nem nyert. Ekként a javaslat a kérdéses igényeket csak feltételesen, vagyis az esetben hárítja az általános csődtömegre, a mennyiben azok a külön jog alapján kielégítve nem lettek ép ugy, mint a külön kielégítés alapjául szolgáló vagyonnak csak azon részét engedi át az általános csődtömegnek, mely a biztosított követelések kielégítése után fenmarad. Hogy a visszakövetelési, II.letőleg elkülönítési igények, a mennyiben mint személyes követelések az általános csődtömeg ellen érvényesíttetnek, minden tekintetben a személyes hitelezőkre nézve felállított szabályok alá tartoznak, kétséget már azért sem szenvedhet; mert valamint a zálogos követelések, úgy a kérdéses igények is csak annyiban tartoznak a csődtörvény határozatai alá, a mennyiben az általános csődtömeg ellen érvényesíttetnek; ez esetben a külön kielégítési alap elesvén, azzal együtt a követelés, II.letőleg az igény kiváltságolt jellege is megszűnik. Végre magától értetik, hogy a mennyiben a kérdéses igények a külön kielégítés megkísértése előtt jelentetnek be és számittatnak fel, azok a mindenkori felosztásnál teljes összegükben veendők fel ugyan ; de kielégítés alá csak a 66. §-ban megállapított feltételek egyikének vagy másikának bekövetkezése mellett kerülhetnek. 67. §. Az évi járadékok, tartási összegek s más bizonyos időszakokban visszatérő fizetések, akár vannak valamely ingatlan vagyonon biztosítva, akár nem, csak arra tarthatnak igényt, hogy azok teljesítése a mindenkori lejáratra biztosittassék; miből önként következik, hogy azok, kik II.y igényeket támaszthatnak, az ezen igényeknek megfelelő biztosíték ki- vagy átadását nem követelhetik. A kérdéses viszony a csődeljárásban csak azért rendezendő, hogy annak tisztába hozatala után a többi hitelezők részére szolgáló kielégítési alap megálíapittathassék ; az érintett viszony tehát a közadóssal szemben a csődeljárás daczára is érintetlen marad. A javaslat intézkedéséből, természetszerűen következik, hogy ha a közadós hitelezőivel kiegyezik, s vagyona felett szabad rendelkezési jogát ismét megnyeri, a kérdéses fizetések biztosítására