Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-413

106 GDXIII. SZÁM. Hogy e részben a codificatió mennyire szükséges, azt minden argumentumnál meggyőzőbben igazolhatják jelenlegi csődtörvényünk hiányai ; miért is a codificatió e részbeni szükségének elméleti bizonyitása helyett czélszerűbbnek látszik csődtörvényünk főbb intézkedéseit valódi jelentőségükben feltüntetni. E tekintetben mindenekelőtt kiemelendő : 1. Hogy csődtörvényünk nem tartalmaz kimeritő intézkedéseket a csődnyitás joghatályára nézve. A közadós a csődnyitás tényével, minden európai törvény szerint, elveszti szabad rendelkezési jogát összes vagyona felett, melyet a csődnyitás idejekor bir; miből önként következik, hogy a csődnyitás ténye sokféle jogviszonyt érint, melyeknek magában a csődtörvényben kell kimeritő szabályozást nyerniök. így többet nem is említve, a csődtörvénynek intézkedni kell azon jogügyletekről, melyeket a bukott a csődnyitás előtt kötött; meg kell határoznia, hogy a tömeg mII.y viszonyban áll e jogügyletekhez, mennyiben köteles azokat teljesíteni, vagy mennyiben támadhatja meg azokat. E tekintetben csődtörvényünk kimerítő és kielégítő intézkedéseket nem tartalmaz ; mert a 32. §-ban egyedül azon terhes szerződésekről rendelkezik, melyeket a bukottá csődöt megelőző 15 nap alatt, házastársával vagy olyanokkal kötött, kik vele harmad ízig terjedő rokonságban vagy sógorságban állanak; 37. §-a pedig egyedül a haszonbéri szerződésekre vonatkozik. A most érintett két cathegoriába nem eső jogügyletek tehát — pedig II.yen igen sokféle lehet — minden törvényes szabályozást nélkülöznek; minek azután természetes következménye az, hogy csőd esetében a biróságoknak igen sok magánjogi kérdés felett idegen törvények útmutatása, vagy a sana ratio alapján kell határozni, ha a kérdés megoldását teljesen elodázniok nem sikerül. De maguk az érintett intézkedések is oly hiányosak, hogy a legtöbb esetben csak zavarra adnak alkalmat ; a jogviszonyt csak egy oldalról érintik s ép azért a biztos alkalmazást sok esetben megnehezítik. Hogy II.y állapot mellett jogbiztonságról szó nem lehet, azt bővebben fejtegetni alig. szükséges. 2. Eltekintve azon kiváltságtól, melyben csődtörvényünk, a korábbi jogrendszernek megfelelőleg, az ősi adósságokat és a törvényes hitbért részesiti, s melynek fentartása ma már alig volna indokolható, — különösen kiemelendők azon előjogok, melyeket csődtörvényünk a női hozomány és a váltókövetelések tekintetében megállapít. Miután a csődtörvény szempontjából főleg a női hozomány esetleges kiváltságolása bir fontossággal, — mindenek előtt szükségesnek látszik a magyar csődtörvénynek a női hozományra vonatkozó intézkedéseit, az újabb törvényhozásokban nyII.vánuló felfogással szembe állítani, s azután azok tarthatlanságát, úgy a most érintett felfogás, mint általános szempontok alapján kimutatni. A mi különösen az újabb csődtörvényeket II.leti ezek közül kiváló figyelmet érdemelnek az 1855-iki porosz, az 1868 iki osztrák csődtörvények és az 1869-iki bajor perrendtartás, nemkülönben a legújabb német birodalmi csődtörvény. A porosz csődtörvény 80. §-a a női hozománynak — a kereskedők, hajó- és gyártulajdonosok nejeit kivéve — egyenlő jogot ád a gyermekek azon vagyonával, mely kezelés vagy haszonélvezés végett a bukott birtokába került; tehát a női hozományt a kiváltságolt tételek közt — és pedig 8-ik helyen — rendeli kielégíttetni; ha azonban a házastársak közt vagyonközösség létezik, a nőt hozománya tekintetében csak annyiban II.leti előjog a mennyiben e közösségnél fogva a férj által kötött adósságokért nem felelős. Ennél sokkal szigorúbb álláspontot foglal el az osztrák csődtörvény, mely a női hozománynak semmi előjogot sem tulajdonit; sőt — 49. §-ában — a nő e részbeni követelését szemben a többi hitelezőkkel, fennállónak csak akkor ismeri el, ha a férj ebbeli nyII.atkozata a hozomány átvételekor, vagy egy évvel a csődnyitás előtt történt, s maga az átvétel ideje kellően igazoltatik; maga az okirat kelte e tekintetben bizonyítékot nem képezvén. A kereskedőknél az osztrák csődtörvény még tovább megy mert a bejegyzett hozomány felett elsőséget ád mindazon kereskedelme