Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-413

CDXIII. SZÁM. 101 413. szám. (CXXXIV, ÜLÉS 882. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendiház közjogi és törvénykezésügyi bizottságának a csődtörvényjavaslat tárgyában. \ Ama kiváló hatásnál fogva, melyet hiteltörvényeink közgazdasági viszonyaink ápolása és fejlesztése tekintetéből gyakorolnak, nem csekély gondoskodás igényeltetik a törvényhozás részéről arra nézve, hogy azok a hitel biztossága szempontjából az ország különleges viszonyainak figyelembe vétele mellett czélszeru s a nemzetközi forgalom igényeit is kielégito anyagi és alaki csődtörvénynyel egészíttessenek ki. Az egész országra érvényes csődtörvénynyel nem rendelkezünk, s e mellett sem az ország nagyobb részében érvényben levő 1840. évi XXII. törv.-czikkben, sem az annak határozmányait kiegészítő magánjogi szabványainkban nyII.vánuló anyagi csődtörvény különleges viszonyaink igényelt kinyomatának nem tekinthető, mivel annak a korábbi jogrendszernek megfelelő intézkedései közül nem egy, a változott jogviszonyok folytán, jelenleg részben merően indokolatlan, részben teljesen hiányos. Ezeken kivül figyelembe veendő, mikép a fennebbi indokolatlan és hiányos rendelkezések, s a magánjogi szabványok codifikálatlansága mellett a jogbiztonság rovására jelentkező határozatlanság, az osztályozásra nézve megállapított tetemes indokolatlan kiváltságolás, a felszámolási eljárás helytelen berendezéséből eredő lassúság, a tömeg felosztásának semmikép sem indokolt elhalasztása és meg nem felelő foganatosítása jelenlegi anyagi és alaki csődtörvényünk mindannyi árnyoldalai, melyek mellett kétségtelen, hogy az sem a czélszerűség, sem a nemzetközi forgalom igényeit nem elégítheti ki, és ez utóbbiét annyival kevésbbé, mintán újabban a többi irányadó európai államokban a csődjog a törvényhozás által reformáltatván, a korábbi rendszer és annak intézkedései helyett majdnem egész újak léptettettek életbe. II.y körülmények között tehát nemcsak czélszeru, hanem teljesen indokolt is, hogy a törvényhozás előljelzett gondoskodása egy új csődtörvény hozatalában nyII.vánuljon, és pedig ugy, hogy az alaki szabványokon kivül az anyagiak is ne az általános anyagi polgári törvénykönyvben, hanem eme törvény keretén belől állapíttassanak meg, mely módozat érvényre emelése — eltekintve a kérdés lényegének elméleti méltatásától — más cultur-államok törvényhozásának hason megállapodásai mellett nálunk annyival is inkább indokolt, miután kétséget nem szenved, hogy minden tekintetben megfelelő csődeljárás életbeléptetése az annak alapját képező anyagi szabványok körvonalozása nélkül úgyszólván lehetetlen, továbbá a támasztható elméleti kifogá-