Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-351
CCCLT. SZÁM. 67 gének elő az illető diplomák, alapítólevelek, adomónylevelek vagy egyéb alapító okmányok, s ezen okiratok tartalmához képest állapíttassák meg és külön ittessék el a horvát rész. Az álláspontok ezen különféleségének következménye azután az lett, hogy a tárgyalások 1867. évben félbeszakittottak, s a magyar kormány azon évtől kezdve a horvát autonómiának minden évben csak annyi alapítványi kamatot küld, a mennyit a Horvátországra eső tőkék a magyar operatum szerint jövedelmeztek és pedig a mint az fentebb I. és II. alatt megjelöltetett, nevezetesen : a) a tanulmányi alapból 16,469 frtot b) a vallási alapból . . 60,159 „ összesen tehát . . 76,628 forintot, mig a magyar kormány az ezen tőkék utáni hátralékos kamatokra kamatokat nem fizet. Minthogy a Magyarország és Horvát-Szlavón és Dalmátországok között 1868. évben megkötött államjogi kiegyezésben, s továbbá az ugyanazon egyességnek 1873. évi revisiójában ki van mondva, hogy a kölcsönös leszámolás megtörténtével Horvátországnak és Szlavóniának az őket illető rész elkülönítendő a tanulmányi és vallási commassált alapokból és nevezett országok autonom kormányának kiszolgáltatandó, a tárgyalások folytattattak, s a magyar kormány az 1866. évben folytatott tárgyalások alapján elkészítette az elkülönítési munkálatot, 1875. évi szeptember hó végéig terjedve, mely a 19*/. alatti sommás átnézet tanúsága szerint a következő összegeket tünteti fel: a) tanulmányi alap . . 380,923 frt 60 kr. b) vallási alap . . . 1.154,305 „ 88 V, „ c) a vallási alap a katonai végvidék számára 71,172 s 877i „ d) seminariumi alap . 603,355 „ 697* „ e) a körösi káptalan alapja .... 90,789 , 187» , összesen 2.300,547 frt 24 kr. s levonván ezen összegből az előlegeket, miket Horvátország a tanulmányi alapban illetőség utján kapott »... 285,811 frt 13 kr. marad 2.014,736 frt 11 kr. predloze odnosni diplomi, zakladnice, darovnice ili ine utemeljiteljne izprave te prema sadrzajut ih izpravah hrvatski dio ustanovi i izluói. Posliedica ove razlicnosti stanovista bila je ta, da su razprave g. 1867. prekinute, a ugarska vlada da od one godine poöamsi samo onoliko zakladnih kamatah Hrvatskoj samoupravi svake godino salje, koliko su glavnice hrvatskoga pripadka po ugarskom operatu donasale i to kako je prije pod I i II naznaOeno naime: 16,469 for. — 60,159 for. kr. kr. a) iz naukovne zaklade .... 6) iz vjerozakonske zaklade. . dakle ukupno. ." 76,628 for. — kr". d( cim ugarka vlada od zaostalih od ovih glavnicah kamatah, kamaté neplaéa. Posto je u drzavopravnoj nagodbi od g. 1868. sklopljenoj medju kraljevinom Ugarskom i kraljevinami Hrvatskom-Slavonijom iDalmacijom i zatim u reviziji iste nadoge od g. 1873. izreceno, da se ima iza obavljena medjisobnoga obracunanja kraljevinam Hravatskoj i Sîavoniji pripadajuci die njihov izluöiti iz komasiranih zakladah naukovne i vj erozakonske i izruôiti autonomnoj vladi reCenih kraljevinah, bile su razprave nastavîjene, i ugarska vlada dala ja na temelju razpravah vodjenih g. 1866. sastaviti operát izlucheni, izveden do konca rujna 1875, koj gl ásom sumarnoga pregleda pod 19 •/. sliedece 197. svote predstavlja: a) naukovna zaklada 380,923 for. 60 kr. o) vjerozakonska zaklada . . . 1.154.305 , 887. „ c) vjerozakonska zaklada za vojnu krajinu 71.172 „ 877t „ d) sjemenistna zaklada 603,355 , 697t „ e) zaklada krizevaCkoga kaptola . . . 90,789 „ 187» „ ukupno . . . 2.300,547 for. 24 kr. te odbiv od ove svote predujine sto ih je Hrratska u naukovnoj zakladi preko pripadnosti primila u iznosu od 285,811 for. 13 kr. ostaje . . 2.014,736 for. 11 kr.
