Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-351
CCCLI. SZÁM. 47 hátrányosnak volna tekinthető, s mi által megfosztaná alapjoktól azon feltételeket, a melyek nélkül a Dalmát-Horvát- és Szlavonországok autonómiája és igy a politikai individualitása nem képzelhető. Ezen felelősséget azonban a regnicolaris küldöttség annál kevésbbé vállalhatná el, mert az ország nagy szükségleteit teljesen ismeri. Midőn azonban a bizottság a Dalmát-Horvát- és Szlavonországok szükségleteit szem előtt tartja, és ezen szükségletek fedezésének biztosítását kötelességének tekinti, nem zárkózik el azon nehézségek elől sem, melyekkel az állami pénzügyeknek küzdeniök kell, — s mid"n megvizsgálja, hogy mennyiben lehet úgy az autonom, mint a közös ügyek terén megtakarításokat tenni, fel kell hivnia a tisztelt magyar küldöttség figyelmét azon teljesen felesleges kiadásokra, melyeket azonnal meg lehetne s a közös érdekben meg is kellene szüntetni. A Horvát- és Szlavonország két külön közigazgatási területet képez. Mindkettőnek szüksége van külön központi közigazgatási hatóságra, mindegyiknek külön közigazgatási hatóságokat kell fentartania. Ezen terhek oly országra rovattak, mely kedvezőtlen földrajzi configurai óján ál fogva, törvénykezési közigazgatási és oktatási stb. kerületeinek kikeritésénél, a kettéosztás által még érzékenyebbé váló, különben is nehézségekkel küzdeni kénytelen. Azt hisszük, nem kell nagyon hangsúlyoznunk, hogy oly központi igazgatás, melynek működése kiterjesztetnék a jelenleg ketté osztott országrészekre, a közigazgatási és[ igazságszolgáltatási hatóságok s tanintézetek számának apasztása által egyfelől, s czélszerú'bb, s a lakosság érdekeinek jobban megfelelő területi kikerités által másfelől, megtakarításokat tehetne ugy, hogy az autonom költségvetésből, melyet most mindkét területen úgyszólván kizárólag közigazgatási költségek vesznek igénybe, nagyobb összegek hasznos beruházásokra lehetnének fordíthatók. De az állam is, melynek pénzügyi helyzete nagyobb takarékosságot igényel, méltán fel fogja vetni e kérdést: vájjon az igazgatás eme ketté választásának megszüntetése által nem lehetne-e a közös ügyek számára is nagyobb bevételt elérni? A regnicolaris vonijc ni pomisliti neda. Tim teze rnoze ovaj odbor preuzeti tu odgovornost, sto sumi i predobro poznate goleme potrebe zemlje. Al kada kraljevinski ovaj odbor nuMno iztiőe goleme potrebe kraljevina Dalmacije, Hrvatske i Slavonije i patriotióno gleda osigurati njihova pokrióe nepusta on s vida s druge strane one tegotne okolnosti, s kojimi se imaju boriti drzavne fmancije, ter razmiàljajuoi o vrelih pristednje koliko u zajeduiokiîi, toliko autonomnih razhodih, smatra osbiljnom svojom duznosti, da pozornost postovanoga odbora ugarskoga svrati na posve suvisne izdatke, koji se odmah mogu i u zamjenitu interesu moraj u obustaviti. Kraljevine Hrvatska i Slavonija podieljene su u dva upravna podruúja. Dva upravna podruéja trebaju dvie centralne upravne; dva upravna podruőja donose sobom, da se uzdrzavaju dvoje upravne oblasti po cieloj zemlji, koja po svojoj i onako nesgodno dugoljastoj geografiőnoj konfiguraciji, tim teze moze, tim nepovoljnije morazavkruzavati svoje upravne i sudbene oblasti, svoje prosvjetne zavode, Sto je u dvie jos uze polo vice raztrga na. Koliko bi se lasnje prama jeftinijoj ofnovi razporedali sudbeni stolovi, kotarskî sudovi, upravne podzupanije i prosvjetni zavodi, da razporedbi nesmeta dvoja eentralna uprava, ako i pustimo s vida, koliko bi se tim olakotilo i sblizilo obéenje medju organi uprave i onimi, koji upravu u svakdasnjem zivotu trebaju. Posljedica toga odnosaja ocevidna je i stetonosna. Ne samo uprava jednoga i drugoga podruója izcrpljuje vece pokrióe u njihovu budgetu, te se samo neznatan dio moze upotriebiti na plodonosne investieije, nego i drzava, koje financijalni odnoäaji moraju paziti na svaki potro&eni novoió, shodno i pravedno mora pitati, nebi li iz kraljevina Dalmacije, Hrvatske i Slavonije presîanbom upravnoga dualizma veci prihodi tekli u drzavnu blagajnu nn pokrióe zajednickih poslova? Kraljeviiifeki ovaj odbor neupuâta se u razîaganje drzavoprkvmh, ustavmh
