Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.

Irományszámok - 1878-351

104 CCCLI. SZÁM. megjelölt rész levonása után fenmarado Összeg ugy oszlik meg, hogy Magyarországra 846.766,125 forint, Horvát-Szlavonországokra pedig46.748,346 forint nyolcz évi nyersadójövedelem esik. Ez megfelel 105.845,766 frt évi átlagnak Magyar­országra és 5.843,543 frt átlagnak Horvát­Szlavonországokra nézve. A horvát-szlavonországi átlaghoz még hozzáadandó Belovármegye egyenes és közvetett adóinak 1872—1875. évi átlaga, a mi 399,939 frtot tesz ; ugy, hogy az egész horvát­szlavonországi évi átlag 6.243,482 frtban álla­pitható meg. Összehasonlítva most már a két átlagot, Magyarország részérói 94'4-.299,on, Horvát­ország részéről pedig 5-5.7oo.989 fejezi ki a száza­lékos arányt, melyben a két fél a közös költségek fedezéséhez hozzájárulni köteles volna. A magyar orsz. bizottság a fennálló viszo­nyok, valamint a társországoknak a horvát­szlavón orsz. bizottsági izenetben is kifejtett pénzügyi helyzete teljes ismeretében, egyátalán nem szándékozik ezen törvényesen megállapí­tandó aránynak a jelen kiegyezésben való tény­leges életbeléptetését is követelni. Az orsz. bizottság elismeri, hogy Horvát-Szlavonországok gazdasági élete, illetőleg a szükségleteik és adóerejük közti viszony ez idő szerint nem fej­lődött még annyira, hogy a közös költségekhez való hozzájárulási kötelezettségüknek teljes mér­tékben eleget tehessenek. Ez okból az orsz. bizottság beleegyez abba, hogy az 1868. és 1873-iki törvényhozások által ideiglenes alapul elfogadott kisegitő elv az új kiegyezés tartamára is fentartassék, és Horvát-Szlavonországok köz­jövedelmei ezentúl is bizonyos százalékos arány­ban osztassanak meg az autonom és a közös kiadások között. A tisztelt horvát országos bizottság ugyan­ezen alapra állva, azt indítványozza, „hogy Horvát­ország és Szlavónia belső közigazgatási szük­séglete ezentúl is, úgy mint eddig, azon tiz

Next

/
Oldalképek
Tartalom