Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.

Irományszámok - 1878-351

104 CCCLI. SZÁM. megjelölt rész levonása után fenmarado Összeg ugy oszlik meg, hogy Magyarországra 846.766,125 forint, Horvát-Szlavonországokra pedig46.748,346 forint nyolcz évi nyersadójövedelem esik. Ez megfelel 105.845,766 frt évi átlagnak Magyarországra és 5.843,543 frt átlagnak HorvátSzlavonországokra nézve. A horvát-szlavonországi átlaghoz még hozzáadandó Belovármegye egyenes és közvetett adóinak 1872—1875. évi átlaga, a mi 399,939 frtot tesz ; ugy, hogy az egész horvátszlavonországi évi átlag 6.243,482 frtban állapitható meg. Összehasonlítva most már a két átlagot, Magyarország részérói 94'4-.299,on, Horvátország részéről pedig 5-5.7oo.989 fejezi ki a százalékos arányt, melyben a két fél a közös költségek fedezéséhez hozzájárulni köteles volna. A magyar orsz. bizottság a fennálló viszonyok, valamint a társországoknak a horvátszlavón orsz. bizottsági izenetben is kifejtett pénzügyi helyzete teljes ismeretében, egyátalán nem szándékozik ezen törvényesen megállapítandó aránynak a jelen kiegyezésben való tényleges életbeléptetését is követelni. Az orsz. bizottság elismeri, hogy Horvát-Szlavonországok gazdasági élete, illetőleg a szükségleteik és adóerejük közti viszony ez idő szerint nem fejlődött még annyira, hogy a közös költségekhez való hozzájárulási kötelezettségüknek teljes mértékben eleget tehessenek. Ez okból az orsz. bizottság beleegyez abba, hogy az 1868. és 1873-iki törvényhozások által ideiglenes alapul elfogadott kisegitő elv az új kiegyezés tartamára is fentartassék, és Horvát-Szlavonországok közjövedelmei ezentúl is bizonyos százalékos arányban osztassanak meg az autonom és a közös kiadások között. A tisztelt horvát országos bizottság ugyanezen alapra állva, azt indítványozza, „hogy Horvátország és Szlavónia belső közigazgatási szükséglete ezentúl is, úgy mint eddig, azon tiz