Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-343
602 CCCXLIII. SZÁM különbsége pedig, a felek más megállapodásának hiányában, becslés alapján készpénzzel kiegyenlítendő. 24. §. Az új kiosztásnál mindenik tulajdonos járandósága lehetőleg egy tagban, vagy a határ fekvésének, a helyi viszonyoknak és a mezőgazdaság érdekeinek megfelelő részletekben hasittassék ki. A kiosztott új birtok a birtokos előbbi birtokával egyenértékű legyen; és ha valamely birtokos előbbi birtokán hasznos épületek és beruházások léteznének, ezek valódi értéke annak megtérítendő, de csak annyiban, a mennyiben előbbi birtokát meg nem tarthatná, vagy az épületeket s egyéb beruházásokat megtarthatná ugyan, de az új birtok-elhelyezés folytán azok neki hasznot nem hajtanának. 25. §. Az arányosítás tárgyát képező közös birtok, a mennyiben annak használata több község birtokosait II.lette, az egyes községek között minden esetben természetben elkülönítendő. Ezenkivül az arányosítás tárgyát képező közös birtokból II.letményének természetben elkülönítését kivánhatja : 1. Szántóföldek, rétek, kaszálók, nádasokból és a müvelés alatti határban fekvő olyan legelőkből, melyek területének legalább fele állandó szántási müvelésre alkalmas, — minden részes fél, II.letményének nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül. 2. Erdők- és havasokból, valamint a különálló, vagy másnemű művelésre haszonnal nem alkalmas legelőkből: a) a volt földesurakat saját II.leményeikre, valamint volt úrbéreseik összes II.letményére nézve, II.letményeik nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül; b) mindazon többi részes felet saját egyéni II.letményére nézve, kinek II.letménye 100 kataszteri holdat meghalad. A természetben elkülönített egyéni birtokrészek szabad tulajdont képeznek, A közösen maradó területek használata a megállapított arány szerint II.leti az állandó közösségben maradó részeseket. 26. §. A működő mérnök által elkészített rendezési, vagy tagositási tervezet beérkezése után az eljáró biró annak tárgyalása végett a helyszintre határnapot tűz ki, s ez alkalommal àz egyezséget ismét megkísérli, annak nem sikerülése esetében a feleknek egy-egy nyII.atkozatát jegyzőkönyvbe veszi, s ha szükségesnek tartja, vagy ha a felek kérik, azonnal szakértői szemlét rendel. A szemléhez az eljárásban érdekelt községek vagy érdekcsoportok a 15. §. értelmében egy-egy szakértőt választanak, az eljáró biró pedig a szakértői bizottság elnökéül egy hitelesitő mérnököt, esetleg egy erdészeti szakismeretekkei biró szakértőt is meghív. E szakértői bizottsággal az eljáró biró közli a szükséges adatokat, s a helyszinén tartott szemle után jegyzőkönyvbe veszi azok véleményét. A szemle bevégzése után a felek még egyszer nyII.atkozhatnak. A tárgyalás czéljának megjelölése mellett szabályszerűen megidézett felek kimaradása, a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Az eljáró biró, ha az ügy felderítésére szükségesnek találja, a felek nyII.atkozatainak jegyzőkönyvbe vétele s az esetleg Írásban beadott nyII.atkozatoknak a jegyzőkönyvhez csatolása után a felekhez kérdéseket intézhet, feleleteiket jegyzőkönyvbe veszi, s az II.yen módon befejezett tárgyalást a törvényszékhez beterjeszti. 27. §. A törvényszék, ha további nyomozások teljesítését, vagy más bizonyítékok beszerzését szükségesnek találja, a kiküldött birót ezek teljesítésére utasitja.
