Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-343

CCCXLIII. SZÁM. 597 Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy birtokáért más község határán fogadjon e kielégítést. A tagositást a birtokosok bármelyike kérheti, s az mindig elrendelendő, ha a tagositásl kivánók birtoka, a tagositandó község területének egy negyedrészét képezi. Ezen egynegyedrész területi kiszámítása tekintetében, az adókataszteri adatok irányadók. Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek és köztársulatok, valamint a gyámság és gondnokság alatt levők birtoka, az általános tagosítást kivánók birtokához számítandók. Úrbéri haszonvételekkel terhelt azon erdők, legelők és nádasok, valamint arányo­sítás alá tartozó azon közös használatú területek melyeknek rendezése még befejezve nincs, az általános tagositást kivánók birtokához számitandók, — ellenben azok, melyeknek úrbéri el­ktílönitése vagy arányosítása már megtörtént, azoknak birtokához számittatnak, kiknek a meg­osztás szerint tulajdonát képezik. 7. §. Városokban, szabad és volt úrbéresekkel vegyes községekben természetes határokkal biró vagy művelés-mód által elkülönitetfe egyes hat árrészeknek (dűlök) gazdasági javitások czél­jából kivánt külön tagosítása, az II.lető terület egy negyedét biroknak indokolt kérelmére azon község összes határának tagositása nélkül is megengedhető. Továbbá bármelyik félnek indokolt kérelmére, a tagositás megengedése iránti végzés­ben elrendelheti a biróság azt, hogy a község határához tartozó, nagy kiterjedésű erdő, legelő és havasi területek, a mennyiben úrbéri elkülönités vagy arányosítás tárgyát nem képezik, a felmérésből és tagositási eljárásból kihagyassanak. II.yen esetekben a biróság a birtokosok kivánatához kötve nincs, hanem a helyi viszo­nyok alapján határoz. 8. §. Erdők úrbéri elkülönítése, vagy arányosítása alkalmával, az erdők között létező egyes , földrészletek, akkor is kicserélés alá vétethetnek, ha a határ tagositása folyamatban nem volna. A kicserélés II.yen esetben is, a tagositás elvei szerint eszközlendŐ. Olyan erdőközötti részletek, melyek az 1880-ik évi január 1-én állandó lakással be voltak telepítve, általános tagositás esetén kivtII., csak a tulajdonos beleegyezése mellett, képezhetik ki­cserélés tárgyát. 9. §. A tagositási kérelem nyomán a helyszínére tárgyalás tűzendő ki, s ez alkalommal a kiküldött tárgyaló biró az érdekelt felek meghallgatása után hivatalból nyomozza ki, hogy a tagositás elrendelésének feltételei, s II.letőleg a részleges tagositás (7. §.) helyes indokai meg­vannak-e? A tárgyalásra szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent felek ugy tekintetnek, mint a kik a tagosításba beleegyeznek. A felek nyII.atkozatai és a beszerzett adatok alapján, a kir. törvényszék a tagositás megengedhetősége felett határozatot hoz, mely az II.lető kir. táblához felebbezhető. A harmad bírósághoz felebbvitelnek csak akkor van helye, ha a kir. tábla az első biróság határozatát megváltoztatta. Ha a tagositás azon okból nem engedtetik meg, mivel az azt kivánók birtoka a tör­vényes mértéket nem éri el, a tagositás újból kérelmezhető, mihelyt e hiány pótoltatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom