Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-343

CCCXLIII. SZÁM. 57 í 17. §. Valamely büntetendő cselekmény miatti elit él tété s s el az eddigi törvények szerint egybekapcsolt azon következmények, vagy hatályok, melyek a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyvben megállapított mellékbüntetések közt nem fordulnak elő : ezen büntető törvénykönyv életbeléptével erejüket vesztik, akár állapíttattak legyen meg azok az Ítéletben, akár az elitéltetésnek magából a törvényből folyó következményeit képezzék. 18. §. A büntetendő cselekményeknek, vagy bizonyos nemű büntetéseknek az eddigi törvényeken alapuló azon következményei, melyek mint mellékbüntetések a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyvben is előfordulnak, az elitélt kérelmére a bíróság által megszüntetendők, ha olyan cselekmény képezné azoknak az alapját, a mely miatt az II.ynemű mellék-büntetések ezen büntető törvénykönyv szerint nem alkalmazhatók. 19. §. Azon következmények és hatályok, melyek a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyvben előfordulnak ugyan, de az elitéltet határozatlan időre terhelnék, vagy pedig hosszabb tartamra állapíttattak meg, mint a menynyire a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv szerint megállapíthatók, az ezen törvénykönyv 57-ik §-ában megállapított tiz évi leghosszabb időtartam elteltével erejöket vesztik s erről az elitélt kérelmére a biróság által igazolvány adatik ki. 20. §. Az előző szakasz eseteiben, ha a korábban elkövetett cselekmény a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv szerint vétséget képez, az elitélt a bíróságnál kérelmezheti, hogy a mellékbüntetés tartama három évre szállittassék le. E leszállításnál a cselekmény minősítésére nézve a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyvnek megfelelő határozatai alkalmazandók. A netalán fenforgott enyhitő körülmények e minősítésénél figyelembe nem vehetők. 21. §. A 17—20. §§. rendelkezései a büntetendő cselekmény miatti elitéltetés folytán elvesztett nyugdíj-igényekre vagy kegydíjakra nem terjednek ki. m, §. A kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868 : VI. t. ez. 9. §-ának azon rendelkezése, mely szerint kamarai bel- vagy kültaggá az választható, a ki polgári jogai teljes élvezetében van, a magyar büntető törvénykönyvek hatályba lépte után aként alkalmazandó, hogy választhatók azok, a kik a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 54-ik §-ában felsorolt mellékbüntetés alatt nem állanak. Az ügyvédi rendtartás tárgyában hozott 1874 : XXXIV. t. ez. 24. §-ának intézkedése érintetlenül hagyatik. 23. §. A bűntett, vétség vagy kihágás miatti elitéitetésnek hatása arra nézve, hogy az elitélt mint tanú, II.letőleg végrendeleti tanú tlfogadható-e, vagy vallomása bizonyító erővel bir-e: az II.lető törvényeknek rendelkezései szerint ítélendő meg. Ott, a hol ezen törvényekben nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy kihágás kifejezés használtatik: a nyereségvágyból elkövetett vétség is értendő. 72*