Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-338
CGCXXXVIII. SZÁM. i 527 5) vagy ha a megsemmisülést, haszna vehetienné válást, avagy elveszést megelőzőleg az II.lető községben birtokszabályozás vitetett keresztül, a tagositási földkönyv és térkép alapján, valamint a telekkönyvi iktatókönyv, a telekkönyvi napló, az okiratgyüjtemény s okiratmásolatok, továbbá a név- és birtokrészlet-lajstrom, a tér-vázlatrajzok, és a helyszinelési jegyzőkönyvek hiányában, a helyszínelést teljesített bizottmány, az II.lető községi elöljárók, úgy az II.lető birtoktest volt tulajdonosa vagy jogutódának jegyzőkönyvbe veendő nyII.atkozata segélyével, a részben vagy egészben megsemmisült, basznavehetlenné vált, vagy elveszett telekjegyzőkönyv újra szerkeszthető. Csakis ha az 1—5. pont alatt felsorolt források, és az azok kapcsán megemlített segédforrások nem kielégítők, szükséges azon módot igénybe venni ismét, a melyen a megsemmisült, hasznavehetlenné vált, vagy elveszett telekjegyzőkőnyv szerkesztetett, t. i. a helyszínelést. Az újabb helyszínelést azon okból kellett a törvényjavaslatba felvenni, mert az 1855. évi telekkönyvi rendelet II.yent nem ismer, s úgy ez ujabbi helyszínelés, ha arra nézve a törvény nem intézkednék, a kérdéses telekjegyzőkönyv pótlása szempontjából nem volna teljesíthető. Az újraszerkesztés a telekkönyv Ä) lapjára (mivel kapcsolatosan az II.lető község telek jegyzőkönyveinél kezelt névlajstrom, valamint a telekkönyv, nyII.vántartási jegyzék, és a birtokrészletlajstrom, továbbá tér-vázlatrajzoknál is meglesznek az eljárást szabályozó rendelet alapján a szükséges bejegyzések teendők) jegyzendő be, hogy az elveszett telekjegyzőkőnyv megtalálása esetében, visszaélések el ne követtethessenek, és a telekkönyvi hatóság, valamint a közönség ne hozathassák zavarba arra nézve, melyik azon telekjegyzőkönyv, a melyben foglalt bejegyzések irányadók, és a mely jegyzőkönyvbe az II.lető ingatlanra vonatkozó telekkönyvi bejegyzések megteendők. Az emiitett bejegyzés azért vétetett fel a törvényjavaslatba, mert az 1855. évi telekkönyvi rendelet határozott intézkedéseket tartalmaz : hogy a telekjegyzőkönyv egyes lapjaira mII.yen bejegyzések tehetők, az 1. §. 2-ik bekezdésében emiitett bejegyzés pedig azok közül egyiknek keretébe sem tartozik, de a telekkönyvi bejegyzések egy újabb nemét képezi. A bírósági kezelési és segédkönyvek stb. alapján újra szerkesztett telekjegyzőkönyvekben előfordulható hibák kiigazítása és hiányok pótlására nézve, a kitűzendő felszólalási határidő azért volna 45 naptól 3 hóig terjedőleg meghatározható, mert az újraszerkesztésre alapot szolgáltatott adatok olyanok, melyek a helyes újraszerkesztést majdnem biztosítják, és mert ez esetben az előző telekjegyzőkönyvben foglalt bejegyzések, az újraszerkesztettbe hivatalból jegyzendők be, a véletlen megejtett hibák kiigazítását, és az esetleges mulasztások pótlását pedig az irt idő alatt mindegyik érdekelt fél hátrány nélkül eszközölheti. Az új helyszínelés befejeztével a különös betétek szerkesztését és ennek utána a netaláni hibák kiigazítását, valamint a kihagyások vagy hiányos bejegyzéseknek pótlását az eljáró bíróság, csak is az érvényben levő telekkönyvi rendelet szerint, a jelen pótlási eljárás természetében fekvő eltérésekkel eszközölheti, miután az állapot haszonszerű azzal, mely az előző helyszíneléskor volt, s miután csak is oly eljárást lehet az II.lető felek érdekeinek megóvására alkalmasnak tekinteni. A 3. §-ban múlhatlanul kimondandó, hogy a hirdetvényi és felszólalási határidő után, az egészben vagy részben megsemmisült, hasznavehetlenné vált, vagy elveszett telekjegyzőkönyvbe nyert bejegyzések harmadik személyek ellenében nem érvényesíthetők, mert ha II.y irányban a törvény nem intézkednék, úgy a kitűzött czél el nem éretnék. Az érdekelt feleken II.y intézkedés nélkül ugyan is segítve nem lenne és a közhitelnek sem tétetnék szolgálat, mert az újra szerkesztett telekjegyzőkönyv A) lapján foglalt bejegyzés, a minek pedig, mint említtetett, meg kell tétetni, visszaijesztő, vagy mindenesetre intő "körülményt képezne azzal szemben, ki azon ingatlanra nézve bárminemű jogügyletet óhajtana kötni, miután jogait kellőleg biztosítottnak nem tekinthetné.
