Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-254

CC'LíV. SZÁM. 37 hassanak kölcsönök, kik azt nagyobb épitkezésekre kívánnák igénybe venni. Mert a város reconitructióját nem kis mérvben fogná az elömozditani — ha mentül többen vállalkoznának, azon, a váracs lerombolása folytán elöállandott üres telkeken épitkezni, a melyeken csak nagyobbszerü városias házak emelhetők. A törvényjavaslatban foglalt rendelkezés mellett, eltekintve az állami kölcsönalap beszerzéséhez kötött feltételektől, az államot az adandó épitési kölcsönök után csakis a szegényebb sorsú lakosok részére 500,000 forint erejéig kamat nélkül nyújtandó kölcsönök kamatai fogják a tiz évi törlesztési időn át terhelni, mely csekélyebb terheltetés is, a törlesztés iránya szerint évről évre kevesbedni fog. Az építkezők részére nyújtandó kivételes házadómentességi kedvezmény által, mely a törvényjavaslat szerint csakis a terv és épitési szabályoknak megfelelő módon épült házak után engedélyeztetnék, kettős czél éretnék el, t i., hogy az árviz visszahúzódása után, az első szükségre tömegesen előállott ideiglenes jellegű épületek helyén, a kitűzött négy évi idő alatt mentül több állandó jellegű épület emeltessék, s hogy a lakosok a város egyes, az újjáépítés művére főbb fontossággal biró részein, mint pld. a körutakon, a sugárutakon s a rakparton való épitkezésre, a város többi részein történő épitkezésekre nézve élvezett kedvezménynél nagyobb előnyök nyújtása által, mintegy serkentessenek, s ez utón is a városnak a tervezett új alapon való kiépítése előmozdittassék. A törvényjavaslatban foglalt azon rendelkezés, hogy az állami hivatalok számára s az állam egyéb szükségleteire, a tervben e végre kijelölt helyeken állandó jellegű nagyobb épületek emeltessenek, azon czélzattal bir, hogy a város központjában, hol a vár lerombolása s a szabályozás folytán nagy kiterjedésű üres telkek fognak rendelkezésre állani, s a mely rész az, hol tulajdonképen a város nagyvárosias jelleget fog ölteni, az által, hogy az állam különböző épületek emelésével mintegy kezdeményezőleg lép fel, az építkezések általában megindittassanak. A kitűzött czél tekintetéből, nagy fontossággal bir ezen rendelkezés annyiban is, a mennyiben ez bizalmat keltene az új védművek czélszertísége iránt s csakis azután, vagyis az által, hogy az építkezések megkezdésénél az állam jó példával megy előre, lenne elérhető, hogy a nagyobb befektetésekre képesitett osztályoknál, melyeknek közreműködése, az újjáépítés művének keresztülvitelénél egyáltalában nem nélkülözhető, a biztonság érzete s a befektetések sikerében való bizalom újra felköltessék. Mindenesetre tetemes teher az, mely a benyújtott törvényjavaslatok rendelkezéseinek összességéből az államra fog hárulni ; ezen áldozat meghozatala azonban, ha Szeged reconstructiója komoly czélul tekintetik, az adott viszonyok között s az eddig történtek folytán többé nem mellőzhető. Az, hogy Szeged az előbbi állapot szerint, mint harmadrendű város újra felépüljön, magára a város lakosságára s a szomszédos vidékekre nézve mindenesetre fontossággal bir ugyan, de az országra nézve az államiság tekintetéből, feltétlen vagyis oly szükségességet, melynek előállításában az állam saját érdekei szerint, nagyobb áldozatok árán is hivatva volna hozzájárulni, egyáltalában nem képezhet. Ellenben azt, hogy a romba dőlt Szeged helyén, egy nagy, fejlődésre képes s a magasabb nemzeti és culturalis missió betöltéséhez kellő szellemi és vagyoni erővel rendelkező magyar város emelkedjék, az állam érdeke egyenesen követeli, s. midőn az állam egy II.y nagy alkotás sikere érdekében maga résziről is áldozatot hoz, közvetve saját érdekeit mozdítja előre. A Szeged város belterületére nyomult vizek eltávolítására, a városnakfaz^árviz ismétlődése ellen való biztosítására s a városi háztartásnak az 1879-ik éven át elengedhetlenül szükségessé vált támogatására, az állam már eddig mII.liókra menő kiadásokat tett, ezen áldozat azonban, mely a tekintetből, hogy Szeged általában létezzék, a fennforgó viszonyok között él