Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-254
CCLIV. SZÁM. 35 Á községi háztartás tekintetéből még ezen, a jelenlegi közjövedeímekhez képest mindenesetre igen súlyos teher elvállalása is aggályosnak mutatkoznék, ha nem lehetne biztosan számítani arra, hogy a városnak nagyobb szabású újjáalakulása folytán, úgy az egyenes adózás mint az újból létesített közvetett adóztatások jövedelmei, a mint az más városoknál is tapasztaltatott, fokozatosan emelkedni fognak, s ezen jövedelmi emelkedés mellett, a város a jelenleg túlmagasnak látszó terheket az adófizető lakosság helyzetének súlyosbítása nélkül képes lesz elviselni. Szeged város közönsége, azon törekvés által vezéreltetve, hogy a város felépítéséhez maga részéről is kötelességszerííleg nagyobb mérvben hozzájárulhasson, közjövedelmeit, az adóztatás minden lehető módozatainak igénybe vétele mellett, a jelen évtől kezdve majdnem 200,000 forinttal növelte, az önadóztatás terén; a város jelenleg ennél tovább nem mehet a nélkül, hogy maga a czél, t. i. a lakosságnak állandó visszatelepítése ne veszélyeztessék. Arra nézve, hogy a város, az általa elvállalt 3.500,000 II.letőleg 4.000,000 frt maximál Összegben meghatározott építési alapot beszerezhesse, mely a község jelenlegi pénzügyi helyzetében, csakis kölcsönvétel útján fog történhetni, az állam támogatása mellőzhetleniII. szükséges, amennyiben a város jelenlegi tényleges vagyoni viszonyai mellett, az állam részéről nyújtandó jótállás nélkül, a pénzintézetek — vagy egyesek által II.y nagy összegig terjedő hitelben épen nem, vagy csak súlyosabb feltételek mellett részesittetnék, s II.y irányú gondoskodás nélkül a czél elérése, egészben veszélyeztetve volna. Az, hogy ezen hitelművelet utján, a városnak jelenleg fennálló több mint egy mII.lió forintnyi adósságai convertáltassanak, az állam közbelépésének természetszerű következményét képezi, a mennyiben az állam, midőn Szeged városnak II.y nagyösszegű hitelt biztosit, a tartozás biztonsága tekintetéből sem tűrheti, hogy a kölcsön alapját képező vagyon, az állam követelését megelőző jelzálogi bekeblezésekkel legyen terhelve. Az különben, hogy a községi háztartás s a város pénzügyei állandó alapokon rendeztessenek, a város reconstructiójának elengedhetlen feltételét képezi, s azzal szoros Összefüggésben áll, mert a város, melynek vagyoni ereje, az újjáépités érdekében jelenleg oly nagy mérvben vétetik igénybe, jövőre nézve csak egy teljesen rendezett pénzügyi állás segélye mellett lehet képesítve arra, hogy az újjan létesített közműveket rendeltetésük ezéljainak kifogástalan állapotban fentarthassa s közintézményeit, a város emelkedéséhez mérten, fokozatosan fejleszthesse. A szorosan vett községi beligazgatás czéljaira szolgáló, a fennebbi II.-ik pont alatt emiitett építkezések, u. m. a városi székház kiépítése, a közvágóhid, a népiskolák, a szegény-ápolda, dologház, tűzőrtanyák, vámházak és a vízvezeték fejlesztése, melyek részben az árviz által pusztíttattak el, vagy mint a község emelkedő szükséglete folytán mellőzhetlenül szükséges befektetések, újból lesznek előállitandók, a város új alapjának megállapításával szoros összefüggésben nem állanak, minélfogva ezen épitmények nem vétettek fel azon művek sorába, melyek a törvényjavaslat értelmében, az állam-hatóság közvetlen felügyelete mellett bizonyos előre meghatározott időben kormányközegek által fognak építtetni. Ezen építkezések, a község pénzerejéhez alkalmazott sorrend szerint, a szabályozási mű sikerének minden veszélyeztetése nélkül, maga a város által lesznek eszközölhetők, mert a törvényben foglalt közművek keresztülvitele mellett, már megmásithatlanul biztosítva leend a rendszer, mely a város újjáalakításának alapját képezi. A város, jelenlegi helyzetében, ezen építkezések keresztülvitelére nézve sem nélkülözheti az állam támogatását. E végből lett felvéve a javaslatba, hogy a város az 1880., 1881. és 1882. évekre nézve, az állam által nyújtandó Összes kölcsön-kamat és törlesztési terhei alól felmentessék. 5*
