Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-334

462 CCCXXXÏV. SZÁM. 334. szám. (CX. ÜLÉS, 725. 1) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház állandó hármas bizottságának a czukoradóról szóló 1878. évi XXIII. törvényezikk módosításáról szóló törvényjavaslat tártárgyában. Az 1878. évi XXIII. t. ez. a gyárosok egyetemleges kötelezettsége mellett fokozatosan évi 6 — 10 mII.lió frtra állapitá meg a kiegyezés tartamára a ezukoradó tiszta hasznát, melyben hazánk czukortermelése arányában részesül. Daczára azonban annak, hogy az államkincstár a termelési képesség adóalap-vételének mértékét a lefolyt 1878/9. és 1879/80. évben tetemesen emelte, az áztatási gyárak legnagyobb része az űrmérték csökkentése és a gyakori feltöltések által oly nagymértékben haladta meg a tényleges termelésben a felemelt adóalapot, hogy a 6.500,000 frt tisztajövedelem elérésére 6.836,429 frtot kelle az érdekelt gyárosoknak utána fizetni, vagyis, miután a restitutionális tételek a technika fejlődésével lépést nem tarthattak, a monarchiának egyenesen fizetett adó helyett ezukoradó czímén deficitje volt. Ezen körülmény ugyan pénzügyi szempontból a kiegyezés tartama alatt a monarchia egyik felének sem okoz kárt, bár a monarchia vámjövedelmét előlegül nagy mértékben veszi igénybe, de egyfelől az áztatási és sajtógyárak közt az utóbbiak rovására, és más felől az áztatási gyárak közt technikai tökélyük, munka- és kőszénáraik és a répa minőségénél fogva az adózásban folyton növekedő aránytalanságot idéz elő, tehát a természetes aránytalanságokat még mesterségesen is fokozza, a pótfizetéseket az üzleti számitás alaposságának és biztosságának nem csekély rovására rendszeressé teszi. E bajok orvoslása, II.letőleg a pótfizetések megakadályozása czéljából helyes adóalap megállapítására a gyárosok körébül kiindulva ajánltatik a tárgyalás alatt levő törvényjavasban a feltöltéseknek, ha naponként ötvent meghaladnak, külön megadóztatása, a számláló készüléknek e ezélból alkalmazása. Miután pedig a bizottság az e részben javasolt intézkedéseket olyanokul tekinti, melyek a szakértői nyII.atkozatok szerint az észlelt visszásságok legalább némi orvoslására alkalmas voltuk mellett a hazai ezuko! iparnak az osztrák e részbeni iparral való versenyezését megkönnyítik azok elfogadását a maga részéről és kívánatosnak sőt közgazdasági viszonyainkra való figyelemmel szükségnek tartja.