Főrendiházi irományok, 1878. IV. kötet • 149-247. sz.
Irományszámok - 1878-156
m CLVI. SZÁM. Melléklet a 156. számú irományhoz, Indokolás „a budapesti sugárúton, a nagy körúton és annak három bárány-utczal kiágazásán, az 1881, évi június hő lOHk napjától, az 1891, évi június hó 10-ik napjáig emelendő építmények adómentességéről 66 szóló tőrvényjavaslathoz. Azon czélból, hogy a Budapest főváros területén, a fővárosi közmunkák tanácsa által tervezett közlekedési utak létesithetése végett kisajátitott ingatlanok minél előbb és a közmunka alapra nézve előnyös árak mellett értékesíthetők legyenek, a nagy körúton és annak hárombárány-utczai kiágazásán, valamint az 1870: LX. törvenyczikk alapján nyitott főközlekedési sugárúton emelendő új épületek, illdtve a szóban levő telkek- és házhelyek tulajdonosainak, az 1871. évben hozott és ugyanazon év június 1 lén kihirdetett XLII. törvenyczikk által következő kedvezmények engedélyeztettek : 1. tizenöt évre terjedő mentesség az állami adótól; 2. hogy a tizenöt év letelte után az építményekért még tizenöt évig állami adó fejében a házbér-jövédelmi adó helyett csak egyszerű jövedelmi adó, még pedig a ház tiszta jövedelmének 10 százaléka fizetendő; 3. hogy azon építmények a tizenöt évi házadó-mentesség tartamára az államadó utáu kivettetni szokott minden községi adótól is mentesek legyenek, — a mennyiben a szóban levő építmények legalább negyvennyolcz láb magassággal bírnak s az imént idézett törvény kihirdetésétől számítandó 10 év alatt teljesen lakható állapotba helyeztetnek. Ezen kedvezmény mindazáltal nem csekély módositást szenvedett az 1875. évi IV. t. ez. által, mely szerint a főváros dunabalparti részében a belső körúton, a belső s külső nagy körút között fekvő területen, vagy a dunajobbparti részen a margitszigeti hídnál kezdődő és a déli vaspálya indóházáig vezető körúton s azon belől eső területen emelendő új épületek és toldaléképitések 25 és 20 évi adómentességben részesittettek, ha azon épületek 1877. évi augusztus hó í-ső napjáig teljesen lakható állapotba helyeztetnek. Nem kevésbé lényeges módositást szenvedett továbbá a fennemlitett kedvezmény az 1875. évi XLVII. törvenyczikk által, a mennyiben ezen törvény 3. §-ának 2. b) pontja szerint a házbér-adómentesség kedvezményében részesített házak tiszta jövedelme után 372-os általános jövedelmi pótadó fizetésének kötelezettsége állapíttatott meg. Ily viszonyok között és azon körülménynél fogva, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa által kisajátitott területek árai a megváltás idejében fennállott rendkívüli érték-viszonyok követ-
