Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.

Irományszámok - 1878-109

m cix. SZÁM. Melléklet a 109. számú irományhoz* A Szeged város területén eszközlendő kisajátításokról szóló törvényjavaslat indokolása. Azon sürgős feladat előtt állunk, hogy az árviz által nagyrészben megsemmisített Szeged városának romjaiból leendő felépítését, a rendelkezésre álló eszközökkel a lehető legrövidebb idő alatt elősegítsük. Arra nézve, hogy e szerencsétlen város nem csak gyorsan, de czélszerüen s a további catastrophákat kizáró módon felépíthető legyen, — elengedhetlen feltétel az, mikép az építés előre megállapított s az egész városra kiterjedő szabályozási terv szerint vétessék foganatba, s miután a megsemmisült város helyén, úgyszólván egészen új városnak kell épülnie, ennélfogva ajánlatos, hogy az oly módon építtessék, miszerint a kereskedelem és közlekedés mai igényeinek teljesen megfeleljen s egyszersmind a vallás, a tanügy, a tudomány és a szépészet érdekeinek is elég legyen téve. Ezen érdekeknek Szeged város eddigi épitkezési rendszere épen úgy, mint a legtöbb régi városé, csak kis mérvben felel meg. Az új épitkezési rend ennélfogva az eddigi állapotokat nagyobb mérvben fel fogja forgatni, úgy, hogy ez által magán-tulajdont képező ingatlanok is érintetni fognak. Habár az ingatlan birtokra vonatkozó tulajdonjognak teljes kártalanitás nélküli korlátozása nem czéloztatik és nem is czéloztathatik, mégis egy II.y nagyszerű rendezési műnek sikerét nein lehet a ház- és telektulajdonosok belátásától és városuk iránti kötelesség érzetétől függővé tenni, mert több mint valószínű, hogy a szegedi polgárok egy részénél is épen úgy, mint más városok polgárainál, az emiitett értelem és érzelemnél nagyobb az előszeretet azon házaik és telkeikhez, a melyekben születtek, vagy a melyeket Örököltek, vagy maguk szerezték még akkor is, ha házaik romba dőltek. Elkerülhetlen ennélfogva, hogy a város rendezése czéljából, az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog szükség esetében kényszer utján szereztethessék meg. Kisajátítási törvényünk, mely ez esetben Szeged város területére alkalmazható volna, nincs. Az 1868: LV. törv.-czikk, mely Szeged területére nézve is bir érvénynyel, egyenként (taxatíve) sorolja fel azon eseteket, a melyekben kisajátításnak van helye, s ezek közt azon esetek legnagyobb része, a melyek Szeged felépítésénél elő fognak fordulni, felsorolva nincs.