Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.

Irományszámok - 1878-147

CXLVir. SZÁM. 413 87. §. Az elévülés szünetelésére és isméti megkezdésére nézve, a büntető törvények rendelkezései alkalmazandók. Erdei kihágások büntetésének elévülése. 88. §. Az erdei kihágás miatt megállapított büntetés végrehajthatása megszűnik, az Ítéletnek jogerőre emelkedésétől számitott 3 év elteltével. Ezen elévülés mindazonáltal, az Ítélet végrehajtására irányzott és az elitélt ellen intézett hatósági cselekmény által félbeszakittatik, azonban a félbeszakító cselekmény elrendelésének, II.letőleg foganatosításának napján újra kezdetét veszi. Kártérítési kötelezettség elévülése. 89. §. Az ítéletben megállapított megtérítés, vagy kártalanítás elévülésére nézve, erdei kihágás esetében is, a polgári törvények rendelkezései követendők. II. FEJEZET. Lopás büntetései. Különös határozatok. A) Az erdei lopásról. 90. §. A ki valamely erdőben létező élőfát, vagy ott létező levágott, de eladásra vagy felhasználásra még fel nem dolgozott fát lop (69. §.) az ellopott fa értékét s kártérítésül ezen érték egy negyed részét tartozik megtéríteni ; ezenfelül pedig a két összeggel egyenlő pénzbüntetéssel büntetendő. 91. §. A lopott fa értékét és kártérítésül ezen értékkel egyenlő összeget tartozik megfizetni, ezenfelül pedig e két összeggel egyenlő pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki az erdőben : a) szórtan fenntartott hagyonczot, fölfát, vagy magfát, avagy tiz évesnél fiatalabb csemetét lop; b) ritkás erdőből több, vagy zárt erdőből annyi egymás mellett álló fát lop, hogy ez által hézag támad; c) a termő föld megkötésére védeszközül szolgáló, vagy sarj adz ás végett meghagyott tusköt kiás és ellop, avagy habár nem az ezen pontban megjelölt czélok valamelyikére szolgáló tuskót lop el, de az annak ellopása végett kiásott gédröt nem tölti be.