Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.
Irományszámok - 1878-144
CXLIV. SZÁM. 365 kiegyeztethetők nem lévén, az intézet existentiája érdekében, részben a törvényjavaslat 11. 12. és 13. §§-aiban foglalt intézkedésekkel helyettesitendők. E nélkül az intézet a priori megfosztatnék azon lehetőségtől, hogy a jelzálog-üzlettel hitelezői és adósai érdekeinek veszélyeztetése nélkül foglalkozzék, mert egyrészről adós tagjait a kereskedelmi törvény 232. §-a szerint közvetlenül csak csőd esetében vehetné igénybe; mert továbbá más részről az alapítványokra fektetett létele, tagjainak akaratától tétetnek függővé. E mellett tagjainak a törvényben megállapított felelőssége azok áldozatkészségével a kellő arányban nem állana. Hasonlag az intézet sajátszerű szervezetén alapszik a 10. §-ban foglalt intézkedés. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete" ugyanis oly kettős természetű egyesület, mely egyrészt nagylelkű alapítók áldozatkész hozzájárulásából, másrészt, mint hitelegyesület, szövetkezeti tagokból áll. Az alapítók, kik az intézetet alapítják, és az annál támadható minden veszteségért, alapítványi összegük erejéig magukat mint jótállók lekötelezték, ezen alapitványaikat, tisztán a hazai földbirtoki hitel előmozdításának országos fontossága érdekében tették, befizetni kötelezett alapítványi Összegeik után egyszerű 5 %-os kamatoztatáson kivül egyéb kedvezmény nem tartatott fenn, mint csupán azon jog, ami egyszersmind kötelezettség is, hogy az intézet vezetése és ügyeinek lelkiismeretes vitele felett folytonos felügyeletet és ellenőrzést gyakorolhassanak, s az általuk megalapított intézet fejlődését és eredeti czéljának megtartását mindenkor óvatos figyelemmel őrizhessék. Ezen alapító tagokon kivül, a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete" rendes tagjai, az alapszabályok szerint „mindazok kik az intézettől zálogleveles törlesztési jelzálogkölcsönt vettek fel, va^y oly jószág tulajdonosává lettek, melyen az intézet javára bekebelezett II.ynemű teher fekszik. " Első tekintetre látható, hogy e szervezet minden tekintetben elüt azon szövetkezetek szervezetétől, a melyekről a kereskedelmi törvény XI. czíme rendelkezik, még pedig úgy működési területük kiterjedése, mint a tagok száma és minősége tekintetében. — Azok működése többnyire csak egyes vidékekre szorítkozik, tagjaik száma korlátolt, tagjaik vagyoni részesedése, ralamint vagyoni állása is megközelítőleg többnyire egyforma. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéinek működése pedig kiterjed az egész országra, tagjai száma úgyszólván korlátlan, tagjai vagyoni részesedése pedig a zálogleveles kölcsönök minimumától kezdve fölfelé, egyre váltakozik. Egy egyesületben áll a legszegényebb kisbirtokos, a legtehetősb községekkel. A mellett más szövetkezeteknél a tagok érdekeltsége állandóbb, az egyleti vagyonból pedig aktiv részesedés II.letheti őket ; a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeté"-nél az egyes tag csak addig marad tagja az intézetnek, mig adósságát visszafizeti, s ennélfogva a tagok létszáma évről évre ezrekkel váltakozik ; részesedésük pedig az intézet vagyonából csupán passiv lehet, t. i. azon esetre szorítkozik, ha a kölcsönös egyetemleges jótállásnál fogva veszteségeket kellene pótolni. Az intézet biztosságának és szII.árdságának országos jelentőségű érdeke kívánja, hogy az intézet közgyűlésének alakítása, a szűkebbkörű szövetkezetekre vonatkozó szabályoktól eltérőleg történhessék. Mert az adósok száma és az intézet üzleteinek kiterjedése rövid pár év alatt oly nagyra emelkedbetik, hogy mindezen adósokat az ország különböző vidékeiről egy közgyűlésre hivni
