Főrendiházi irományok, 1878. II. kötet • 47-97. sz.
Irományszámok - 1878-68
LXVÏII. SZÁM. 157 Du mont Crni Vrh la frontière suit la ligne de partage des eaux entre la Struma et la Morawa par les sommets du Stresér, VII.ogolo et Meâid Planina, rejoint par la GaCina, Crna Trava, Darkovska et Drainica plan, puis, le Demain Kladanec, la ligne de partage des eaux de la Haute Sukowa et de la Morawa, va directement sur le Stol et en descend pour couper à 1000 mètres au Nord-Ouest du vII.lage de Segusa la route de Sofia à Pirot. EII.e remonte en ligne droite sur la Vidliő Pianina et, de là, sur le mont Radocina dans la chaîne du Kodza Balkan, laissant a la Serbie le vII.lage de Doikinci et à la Bulgarie celui de Senakos. Du sommet du mont Radocina la frontière suit vers l'Ouest la crête des Balkans par Ciprovec Balkan et Stara Planina jusqu'à l'ancienne frontière orientale de la Principauté de Serbie près de la Kula SmII.jova Cuka et de là, cette ancienne frontière jusqu'au Danube qu'elle rejoint à Rakovitza. Cette délimitation sera fixée sur les lieux par la Commission Européenne où les Puissances signataires seront représentées. II. est entendu: 1. Que cette Commission prendra en considération la nécessité pour S. M. I. le Sultan de pouvoir défendre les frontières du Balkan de la Roumélie Orientale. 2. Qu'II. ne pourra être élevé de fortifications dans un rayon de 10 kII.omètres autour de de Samakow. Article III. Le Prince de Bulgarie sera librement élu par la population et confirmé par la S. Porte avec l'assentiment des Puissances. Aucun membre des dynasties régnantes des Grandes Puissances Européennes ne pourra être élu Prince de Bulgarie. En cas de vacance de la dignité princière, l'élection du nouveau Prince se fera aux mêmes conditions et dans les mêmes formes. Article IV. Une assemblée de notables de 3a Bulgarie, convoquée a Tirnovo, élaborera, avant l'élection du Prince, le réglement organique de la Principauté. A Crni-Vrhtól a határ a Struma és Moraja közti vízválasztó vonalat követi a Streäer, VII.ogolo és MeSno Planina nevíí hegycsúcsokon át, ez által eléri G-acinát, Crna Travát, Darkovszkát és Drainicaplant, azután a Desöani Kladanecet, a Felső-Sukowa és Morava vízválasztó vonalát, innen egyenest a Stolra megy s onnan leereszkedik és 1000 méternyire észak-nyugatra Segusa falutól átmetszi a Sofiából Pirotra vezető utat. Innen egyenes vonalban felmegy a Vidlic-Planinára és onnét a Radoöina hegyre a Kodza-Balkán hegylánczon. Szerbiának hagyván Doikinci és Bolgárországnak Senakos falut. A Radocina-h egy csúcsáról a határ nyugot felé a Balkán hegygerinczét követi a CiprovecBalkán és Stara-Planiaán át, egész a szerb fejedelemség régi keleti határáig a Kula-SmII.jovaCuka mellett, és onnan a régi határon halad végig egész a Dunáig, melyet Rakoviczánál ér el. E határigazitást meg fogja állapitani az európai bizottság, melyben a szerződést aláirt hatalmak képviselve lesznek. Megjegyzendő : 1-ör. hogy a nevezett bizottság tekintetbe yeendi annak szükségességét, hogy ő császári Felsége a szultán Kelet-Rumélia balkáni határait védhesse ; 2-or. hogy Samakow körül 10 kII.ométernyi kerületben nem lesz szabad erőditvényeket emelni. III. czikk. A bolgár fejedelem szabadon fog választatni a nép által és a Fényes kapu által megerősíttetni, a hatalmak beleegyezése mellett. Az európai nagyhatalmak uralkodó családjainak egy tagja sem választható meg bolgár fejedelemnek. A fejedelmi méltóság megürülése esetén az új fejedelem választása ugyanazon feltételek és formaságok mellett fog történni. « IV. czikk. Egy Tirnovába összehívandó gyülekezete a bolgárországi előkelő férfiaknak, a fejedelem megválasztása előtt, szervezeti szabályzatot fog kidolgozni a fejedelemség számára.
