Főrendiházi irományok, 1878. II. kötet • 47-97. sz.
Irományszámok - 1878-55
106 LV. SZÁM. III. czikk. A postaszolgálatban alkalmazott osztrák vagy magyar hajók azon görögországi kikötőkben, a hol a jelen egyezmény I. és IV. czikke értelmében kikötnek, s a postaszolgálatban alkalmazott görögországi hajók azon osztrák vagy magyar kikötőkben, a bol a jelen egyezmény II. czikke értelmében kikötnek, úgy a megérkezés, valamint elinduláskor a hajózási és kikötői illetékek s a fogyasztásukra szánt kőszén után szedett adók tekintetében mindazon kedvezményekben, és a vámügyi, rendőri, kikötői és egészségügyi kezelést illetőleg, mindazon előnyökben, és kedvezményekben fognak részesülni, melyek a postaszolgálatban alkalmazott nemzeti hajóknak vagy bármely idegen gőzhajózási társaság ilyféle hajóinak megadattak vagy meg fognak adatni. Az emiitett postahajók mindazáltal a rakpart- és fénytorony-díjaknak alá lesznek vetve ; kiköttetett azonban az, hogy ezek alól is azonnal fel lesznek mentve , mihelyt valamelyik más idegen hajó, alóluk jövőben felmentetnék. A hajók semminemű ürügy alatt különös rendeltetésüktől azaz a levelezések, utasok, árúk, pénzküldemények szállításától el nem vonathatók és semminemű foglalás vagy zár alá nem vethetők. Világosan kiköttetik az, hogy az 1867. évi április 5/17-én kötött egyezménynek határozatai a rakpart- és fénytorony-illetékmentességkivételével, a jelen egyezménynek életbeléptetéséig hatályban maradnak. IV. czikk. Mindkét állam postaszolgálati hajói a menetrendük szerinti időszaki utazásaik alatt érintett kikötőkben arany és ezüst pénzeket és tárgyakat, valamint mindennemű más árúkat berakhatnak és kirakhatnak, és bármely nemzetiségű utasokat uti podgyászuk- és holmijukkal együtt, a hajóra felvehetnek és kiszállíthatnak, még pedig mindezt más kikötőbe való rendeltetéssel is, azaz, a parthajózást is űzhetik, feltéve, hogy a kapitányok az ezen kikötőkben, az utasok és árúk megérkezését és elindulását Article III. Les paquebots autrichiens ou hongrois, employés au service postal, jouiront dans les ports helléniques où ils aborderont, d'après les articles I. et IV. de la présente convention, et les paquebots helléniques destinés au service postal, jouiront dans îes ports autrichiens ou hongrois où ils aborderont d'après l'article II. de la présente convention, tant à leur entrée, qu'à leur sortie, de toutes les faveurs à l'égard des droits de navigation et de port et à l'égard du droit sur le charbon destiné a leur consommation, ainsi que de tous les honneurs et de toutes les faveurs dans les opérations de douane, de police, de port et de santé, qui sont ou seront accordés aux bateaux nationeaux ou aux bateaux d'une société étrangère quelconque de navigation à vapeur, employés au service postal. Cependant les paquebots susmentionnés seront soumis aux droits de môle et de phare; mais il est entendu, qu'ils en seront immédiatement affranchis, si quelque autre bâtiment étranger venait en être exonéré. Ils ne pourront sous aucun prétexte être détournés de leur destination spéciale, c'est-à-dire : du transport des correspondances, voyageurs, marchandises, groups etc. ni être sujets à saisie-arrêt, embargo ou arrêt de prince. Il est bien entendu que les effets de la convention du 5/17 avril 1867, excepté les franchises des droits de môle et de phare, demeureront en vigueur jusque à la mise en exécution de la présente convention. Article IV. Les bateaux des Administrations des deux pays, destinés au service postal, pourront dans les ports où, d'après leurs itinéraires, ils toucheront dans leurs voyages périodiques, embarquer et débarquer des espèces et matières d'or et d'argent, des marchandises de toute sorte, ainsi que des passagers de quelque nations qu'ils soint, avec leurs hardes et effets personnels, même à destination des autres ports, c'est à dire exercer le cabotage, à condition que les capitains se soumettront dans tous les cas aux réglements
