Főrendiházi irományok, 1878. I. kötet • 1-46. sz.
Irományszámok - 1878-43
312 XLI1I. SZÁM. szerződő fél mindegyikének jogában álland mindazon közigazgatási és ellenőrzési intézkedéseket elrendelni, melyek a vámtarifa kijátszására irányuló minden kísérlet meggátlására szükségeseknek mutatkoznak. 8. §. A magas szerződő felek mindegyike megjelölendi a maga területén azon vámhivatalokat, melyeknél a kereskedelmi utazók által árúmustrák behozhatok és ismét kivihetők. A kivitel más vámhivatalnál is történhetik, mint a melynél azok behozattak. A behozatal alkalmával a mustrák után járó vám megállapíttatik, ezen összeg az eljáró vámhivatalnál vagy készpénzben letétbe helyezendő, vagy kellőleg biztosítandó. Az azonosság kellő igazolhatása végett a mustrák lehetőleg pecséttel vagy ólombélyeggel minden költség nélkül megjelölendők. Az ezen mustrákról felvett jegyzék, melynek alakja a két magas szerződő fél által megállapítandó, magában kell, hogy foglalja: a) a bevitt mustrák számszerinti felsorolását, azok nemét s az azonosságuk felismerhetésére szolgáló megjelölést; b) a mustrák után eső vámot annak megemlítése mellett, hogy a vámösszeg készpénzben letétbe helyeztetett vagy biztosíttatott; c) megjelölését annak, mily módon jeleztettek meg a mustrák; d) azon határidőt, melynek elteltével a vámigazgatás az előre fizetett vámot végkép megtartja, vagy, ha ezen összeg biztosítva volt, a letett biztosítékból magát kielégíti, feltéve, hogy a mustráknak kivitele VAgy közraktárban történt elhelyezése be nem bizonyittatik. Ezen határidő egy esztendőnél hosszabb aem lehet; e) ha a kiszabott határidő (d) eltelte előtt a mustrák valamely illetékes hivatalnál isméti kivitel vagy közraktárban való elhelyezés végett felmutattatnak, ezen hivatal meggyőződést szerez magának arról, hogy a kiviendő tárgyak csakugyan ugyanazok, melyek a behozatalnál fel lettek mutatva. Ha e részben semmi kétség fen nem forog, a hivatal konstatálni fogja a kivitelt vagy a közraktárban cette raison, il est réservé à chacune des deux Hautes Partie contractantes le droit de fixer les mesures d'exécution et de contrôle, nécessaires pour empêcher toute tentative de transgression frauduleuse du tarif. § 8. Chacune des deux Hautes Parties contractantes désignera, sur son territoire, les bureaux ouverts à l'importation et à l'exportation des échantillons importés par les voyageurs de commerce. La réexportation pourra avoir lieu par un bureau autre que celui d'importation. A l'importation, on devra constater le montant des droits afférents à ces échantillons, montant qui devra, ou être déposé en espèces à la douane d'expédition, ou être dûment cautionné. Afin de bien constater leur identité, les échantillons seront, autant que possible, marqués par l'apposition de timbres, de plombs ou de cachets, le tout sans frais. Le borderai! qui sera dressé de ces échantillons, et dont les Hautes Parties contractantes auront à déterminer la forme, devra contenir: a) L'énumeration des échantillons importés, leur espèce et les indications propres à faire reconnaître leur identité. b) L'indication du droit afférent aux échantillons, ainsi que la mention que le montant des droits a été acquitté en espèces ou cautionné. c) L'indication de la manière dont les échantillons ont été marqués. d) La fixation du délai, à l'expiration duquel le montant du droit payé d'avance sera définitivement acquis à la douane, ou, s'il a été cautionné, réalisé au moyen de la caution déposée, à moins que la preuve de la réexportation des échantillons ou de leur mise en entrepôt, ne soit fournie. Ce délai ne devra pas dépasser une année. e) Lorsque avant l'expiration du délai fixé (d), les échantillons seront présentés à un bureau compétent, pour être réexportés ou mis en entrepôt, ce bureau devra s'assurer que les objets, dont la réexportation doit avoir lieu, sont identiquement les mêmes que ceux présentés à l'importation. Lorsqu'il n'y aura aucun doute à cet égard, le bureau constatera la réexportation, ou la mise en entrepôt, et
