Főrendiházi irományok, 1875. X. kötet • 350-389. sz.
Irományszámok - 1875-363
CCCLXIIT SZÁM. 65 eredményez, mely szerint a magyar korona országaira 29.008°/o, és a birodalmi tanácsban kép viselt királyságok- és országokra 70,992% esnék« A mi a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok által az 1868. bezárólag 1875. években a közös vámvonalon átvitt szesz-, sör- és czukormennyiségek után fizetett fogyasztási adóviszatéritéseket illeti, ezek az 1867: XIV. törv.-czikk 3. §-a értelmében közös kiadásoknak tekintetnek és a közös határvám-jövedelemböl fedeztetnek. Miután azonban a magyar korona országai ezen törvényes intézkedés értelmében hányadjárulékuk arányában terheltetnek meg, az általuk teljesített adó visszatérítések ellenben ezen arányt * sohasem érték el, mert a magyar korona országai az 1868. bezárólag 1875. évek átlaga szerint az emiitett visszatérítésekhez csak 13 31 Aoo%-al járultak, ennélfogva a magyar kir. és az osztrák es. kir. kormányok abban állapodtak meg, hogy ezen összeg meghatározásánál, melylyel mindegyik fél a közöseknek ismert államügyek költségeihez való hozzájárulásuk arányáról szóló új törvény tartamára az adóvisszatérések czímén jövőre megterhelendő lesz, az érdekelt országok időszerinti termelési viszonyaik, illetőleg ezek megfelelő kifejezése gyanánt, azon adónemek időszerinti nyers eredménye, (az üzleti akadályok folytán teljesített adóvisszatérések levonása után) melyekből a visszatérítés teljesíttetett, szolgáland alapul, oly módon, hogy a megterheltetés minden adónemre nézve, úgymint: a sörgyártás után fizetendő fogyasztási adóra — (a zárt városok söradó pótilletékei kivételével) — továbbá a szeszadóra és a répa-czukor gyártás fogyasztási adójára nézve külön foganatosittassék és mindegyik fél az illető adónemben egy meghatározott, naptári év alatt közösen teljesített adóvisszatéritésekböl annyi százalékot tartozik elvállalni, a mennyi ugyanazon évben az illető adónem Összes nyers jövedelméből reája esik. Hogy mennyiben sikerült ezen egyezmény folytán a monarchia ket fele által az adóvisszatérítések czímén viselendő teher helyesebb felosztása, ennek megbirálhatására szolgál a II. A) és II. B) táblázat a hozzájuk tartozó 1, % 3-al jelzett mellékletekkel, továbbá a III. táblázat a), 6) és c) betűvel jelzett mellékleteivel. A II. A) táblázat tartalmazza a szesz-, sör- és czukor-gyártás után 1868. bezárólag 1875. években befolyt fogyasztási adó nyers eredményének összeállítását, az ezen eredményekből kihasítandó zártvárosi söradópótlékok, és az üzleti akadályok folytán visszatérített jövedéki összegekkel együtt stb. A II. B) táblázat az előbbinek folytatása és a három adónemnek tulajdonképeni jövedelmét mutatja, mely a termelési arány megállapításának alapjául szolgált, továbbá azon adóvisszatéritéseket, melyeket a monarchia két fele az 1868. bezárólag 1875. években a három adónemnek a közös vámvonalon átvitt tárgyai után tettleg fizetett, ugy pénzben mint százalékokban kifejezve. A II. B) táblázat 1., 2. és 3. jelzett mellékletei azon netto eredményt terjesztik elő, mely az adó visszatérítéseknek levonása után a nyers (brutto) jövedelemből marad. A III. táblázat a., &., c. mellékletei a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országoknak az adóvisszatéritésekből eredő megterheltetését tünteti fel, minden egyes adónemre nézve ugy, mint az az 1867. évi XIV. törvényczik 3. §-ának intézkedése folytán mutatkozik, és a milyennek ezen terheltetést a termelési alapra fektetett adójövedeíem fogná eredményezni. A III. táblázat végre a nagyobb vagy kisebb megterheltetés eredményét mutatja az egyes adónemekben, a mint ez az 1867. évi XIV. torvényczikk 3. §-a határozatai alapján, összehasonlítva a termelésre fektetett adójövedelemmel, mutatkoznék. A jövőre nézve egyezményiíeg megállapított megterheltetési mód elfogadása mellett ; — feltéve, hogy a termelés és az adóvisszatéritések aránylag egyformák maradnának, — MagyarorFŐKENDI 1K0MÁNY0K. X. 1875/8. 9
