Főrendiházi irományok, 1875. X. kötet • 350-389. sz.
Irományszámok - 1875-363
CCCLXIII. SZÁM. 63 I. Áz egyenes adóknál. a) A magyar korona országaiban: Az „adóhátralékok késedelmi kamatai — miután nem képezik az adónak kiegészitö részét — az adójövedelembe fel nem vétettek. Az 1875. évben befolyt egyenes adók közül: „a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója a — továbbá „a bányaadó" és a „tökekamat és járadékadó" jövedelem — noha ezen bevételi czímek 1875-ig sem a magyar korona országaiban, sem a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban nem léteztek, és ez utóbbiakban jelenleg sem léteznek, mindazonáltal számításba vétettek, mert az első és második adónem (1875. évi XXIV. és XXVII. törvényczikk) az előbb fennállott I. osztályú jövedelmi adó helyébe — az utóbb emiitett adónem pedig (1875. évi XXII. törvényczikk) az előbbi III. osztályú jövedelmi adó helyébe lépett. Ellenben nem vétetett a táblázatban fel, az 1875. évi XX. törvényczikk által megállapított „vasúti és gőzhajózási szállitás használata utáni adóösszege 822,912 frt 83 krral, továbbá, az 1875. évi XXVI. törvényczikk által megállapitott, cseléd-, kocsi- és lótartásért, tekeasztalokért és játékhelyiségért fizetendő adó összege 154,968 frt 617« krral, és az 1875. évi XXI. törvényczikk által megállapitott „vadászatra használható fegyverek adója" összege . 119,325 frt 86 5 /io krral, összesen tehát 1.097,207 frt 31 krral, mivel ezen adónemek a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban egyátalában nem léteznek. b) A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban: Ezeknél az Örökösödési adó, melynek bevételei csupán az 1840. június 27-én kelt, a díjés bélyegilletékekröl szóló patens hatályba lépte előtti időszakból származó hagyatékokból folynak, és 1874 óta az „átalános pénztári igazgatás" fejezete alatt kimutatott „különféle bevételek* között számoltatnak el, -— nem különben az „adóvégrehajtási illetékek és késedelmi kamatok" — mint nem valódi egyenes adóbevételek — figyelmen kivül hagyattak. Az adóvégrehajtási illetékekre nézve egyébiránt még megjegyeztetik, hogy a magyar korona országaiban a végrehajtási illetékekből folyó bevétel, mint a végrehajtási költségek megtérítése számoltatik el, s az év végén a kiadásokból levonatván, mint külön bevétel a magyar állami zárszámadásban nem nyer kifejezést. II. A közvetett adóknál. a) A magyar korond országaiban: A dohányjövedék eredményeiből 1868. egész bezárólag 1871. évekre kihasitttatott az osztrák dohánykezelöség részéről megtérített — Magyarország által beváltott dohánylevelek beváltási ára; és pedig: 1868. évben ..'•'. . . 6.626,018 frttal, 1869. „ .... 5.760,458 „ 1870. „ .... 2.987,171 „ és 1871. „ .... 3.395,723 „ miután ezen eredmények a magyar korona országai részére valódi bevételt nem képeznek, mert ennek ellenében a kifizetett beváltási költségek hasonló összeggel szerepelnek a kiadásban, és ennélfogva azok csak átfutó jelleggel birnak.
