Főrendiházi irományok, 1875. X. kötet • 350-389. sz.

Irományszámok - 1875-364

iâ8 CCCLXTV. SZÁM. szerit : a mennyiben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez — a zsarolás vétségét követi el, és három évig terjedhető fogházzal büntetendő. 351. §. A zsarolás vétségét követi el, és a 350. §. szerint büntetendő az, a ki azon czélból, hogy magának vagy másnak vagyoni hasznot szerezzen, valakit rágalmazó vagy becsületsértő állitásnak nyomtatvány által való közzétételével fenyeget. 352. §, A zsarolás vétségének kísérlete büntetendő. 353. §. Bűntettet képez a zsarolás és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ha: 1. a zsaroló gyilkossággal, súlyos testi sértéssel, gyujtogatással, vagy más súlyos vagyoni kár okozásával fenyeget ; 3. a közhivatalnoki minőség színlelésével, vagy valamely hatóság hivatalos rendeletének Ürügye alatt követtetett el. 354. §. A rablás és zsarolás bűntette és a 351. §-ban meghatározott zsarolási vétség esetében, a szabadságvesztésbüntetésen felül hivatalvesztés, és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése is kimondandó. XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 355. §. Sikkasztást követ el, a ki a birtokában, vagy birlalatában levő idegen ingó dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy elzálogosítja. Az eltulajdonítás be van végezve, mihelyt a birtokos vagy birlaló a dolgot elidegeníti, elhasználja, a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadju, vagy azzal bármi más módon mint sajátjával rendelkezik. 356. §. A sikkasztás, ha az elsikkasztott vagyon értéke nem tesz többet száz forintnál : vétséget, azon fölül pedig büntettet képez. 357. §. Büntettet képez a sikkasztás a 338. §. esetében is, azon szakaszban megállapított megszorítás mellett.