Főrendiházi irományok, 1875. VIII. kötet • 323-342. sz.
Irományszámok - 1875-341
168 CCCXLI. SZÁM. mivel a közönséges utakon messze nem szállítható nyers terményeket csak a legközelebbi környékről kaphatták elég olcsón s viszont iparczikkeiket a szállítás természeténél fogva legjobb áron s a külföldi távolabbi ipar teljes versenye nélkül leginkább e közeli mezőgazda vidékeken adhatták el. Minél jobban fejlődik azonban a vasúti és gőzhajózási forgalom, annál inkább megváltoznak e viszonyok. A nyers termények most már mind messzebb körökből és távolabb vidékekről is olcsón kerülnek a piaczokra. S e vidékek primitiv gazdálkodásmódja és természeti előnyeinél fogva hatalmas concurrentiába lépnek a fogyasztási piaczhoz különben közelebb fekvő, de vagy nem oly gazdálkodási mód mellett, vagy nem oly kedvező természeti körülmények közt termelő vidékek termésével, s az iparos vidék nem szorul többé a közelfekvő gazdaságok nyers terményeire, távolabbról is szerezhet magának anyagokat, ha csak más tekintetben nem látja előnyösnek a közelebb fekvő vidék termését venni igénybe. Ha iparczikkeit a szabad forgalom előnye mellett a közelebb fekvő vidékeknek adhatja el, természetesen a nyers anyagok beszerzésénél is ezen közelebbi piaczok mellett marad, ellenkező esetben, semmi érdek sem fűzvén össze többé a termelő vidékkel, beszerzéseinél is más irányt fog követni; minthogy pedig az iparczikkek versenyében a szállitási költségek nem játszanak oly nagy szerepet, mint a nyers terményeknél : a versenyzés más iparos nemzetekkel, különben egyenlő körülmények közt, nem oly súlyos; s általában iparos vidékeknek nem oly nehéz kelendőségi piaczokat szerezni, mint a gazdálkodó vidékeknek. Egészen máskép áll a dolog a gazdálkodó vidékek főtermékeivel. A legújabb időben oly nagy jelentőségre vergődött amerikai, orosz és dunai nyerstermények a világpiaczokról, melyeken az európai közlekedési eszközök hálózatának teljes kifejlődése folytán majdnem egy évtizedig magyar terményeink kiváló kelendőséggel birtak és melyeken nagyobb jelentőségű versenynyel megküzdeni nem volt szükséges, — lassankint leszorítják, vagy legalább is kisebb mennyiségre reducálják terményeink kelendőségét. Legközelebbi szomszédainknál Ausztriában azonban, különösen mivel Ausztriával egy szabad forgalmi területet képezünk, előnyösen csak rendkívüli körülmények közt versenyezhetnek sikerrel. Terményeink főpiacza tehát már ez okból is a szomszéd tartományok, melyek évtizedek óta tőlünk kapják és veszik e czikkeket. Ez az ok a miért e piaczokat megtartani és ennélfogva a szabad forgalom jelenlegi előnyeit követelni érdekünkben áll, különben főczikkeinkre nézve elveszítjük főpiaczunkat a nélkül, hogy helyette másutt oly előnyös kelendőségi viszonyokra tehetnénk szert. Ausztria főbb czikkeinek piacza. És hogy mily nagy jelentőségűek a szabad forgalom által velünk egybekötött osztrák tartományok az ország legnevezetesebb czikkeire, és pedig első rangú czikkeire nézve, kitűnik a következő adatokból. — Kivitetett : Dohány. Magyarországból a külföldre a magyarosztrák marad tehát Ausztriában (ideértve Ausztriát is) monarchiából legalább is 1868. évben . 250,000 mázsa . , . . 123,000 mázsa . . . . 127,000 mázsa 1869. > . 576,000 > . . 206,000 > . . 370,000 > 1870. > . 242,000 > . . . 135,000 > . . . . 107,000 > 1871. > . 382,000 > . . . 361,000 > . . 21,000 > 1872. > . 362.000 > . . . . 278,000 > . . 84,000 > 1873. > . 284,000 > . . . . 85,000 » . . 199,000 > Hasonló fontosságú piacza Ausztria borainknak is. Köztudomású nem csak az, hogy boraink nagy részét az osztrák tartományok fogyasztják, hanem az is, hogy osztrák elnevezés alatt forgalomba jövő borok készítéséhez nagy részben magyar bor használtatik fel.
