Főrendiházi irományok, 1875. VIII. kötet • 323-342. sz.

Irományszámok - 1875-324

8 CCCXXIV. SZÁM. Mindazon ügyekben, melyek a tengerészet és kikötői közigazgatás körébe tartoznak, a consuli hivatalok a belföldi hatóságokkal ugy mint eddig, közvetlenül érintkeznek. A tonna, tengeri egészségügy, fénytorony- és egyéb hajózási illetékek, a két fél kikötőiben egyenlő szabályok és azoknak törvényes utón leendő megváltoztatásáig a fennálló határozványok szerint fognak szedetni. Kivétetnek e részben a tisztán helyi természetű illetékek, milyenek például a Triesztben stb, fizetendő kikötő-, kalauz- és csatornailletékek, továbbá a tengerészsegélyalap javára szedett díjak. Az összes hajózási illetékek a beszedő fél javára esnek. Azon világitó tornyok, melyek helyzetüknél fogva mindkét fél kikötőibe vezető forgalomnak szolgálnak, közös költségen építendők, és e kiadások méltányos kulcs szerint osztandók meg. Mindkét fél tengerpartjain és kereskedelmi tengerészeiénél egyforma tengeri magánjog fog alkalmaztatni, és annak korszerű átalakitása minél előbb eszközöltetni. Az „osztrák-magyar Lloyd" czég alatt működő tengeri postaszállító és hajózási vállalat a külügyi minister vezetése alatt áll, ki az ezen intézetet illető tengerészeti, kereskedelmi és postaügyekben, a két kereskedelmi ministerrel egyetértőleg fog eljárni. Az ezen vállalatnak szerződésileg biztosított államsegély, valamint az általa fizetendő jövedelmi adó a külügyministerium költségvetésének egyik részét képezendi. VII. czikk. Mindazon ügyek, melyek oly folyók hajózására vonatkoznak, a melyekre a bécsi congressus-okmány s az 1857-iki dunai szerződés határozmányai alkalmaztatnak, a mennyiben ez ügyek az idegen államokhoz való viszonyt illetik, a jelen szerződés 3-ik czikkében körülményesebben meghatározott kikötések mellett, a külügyminister által kezeltetnek. Mindazon belső vizeket illetőleg, melyek folyásukban mindkét fél területét érintik, a hajózásra, a folyamrendőrségre, javitásra vagy jó karban tartásra nézve egyetértő eljárás fog követtetni. Valamennyi belső vizeknek hajók vagy talpakkal használatára nézve a két államterület lakói teljesen egyenlő bánásmódban részesülnek. Mindkét fél folyam-kereskedő hajói, a midőn az osztrák-magyar monarchia határain túl űznek folyamhajózást, oly esetben, a mikor lobogót tűznek fel, a tengeri hajók számára rendelt közös lobogót kötelesek használni. VIII. czikk. A létező vasutak mind a két állam területén egyenlő elvek szerint kezelendők, és az újon épitendő vasutak, a mennyiben a kölcsönös forgalom érdekei megkívánják, egyforma építési és üzleti szabályok szerint berendezendők. Különösen az 1851. november 16-iki vasúti üzletrendszabály a hozzátartozó póthatározmányokkal együtt és az 1874. június 10-iki vasúti üzletszabályzat mind a két állam területén változatlanul meghagyatnak mindaddig, mig kölcsönös egyetértéssel mind a két félre nézve egyforma módon meg nem változtatnak. Helyi vasutak építésének és üzletének szabályozása — a mennyiben azok az egyik állam területének határain nem terjednek túl — mindegyik állam területének külön tartatik fenn.