Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

cecxxi. SZÁM. 8î nem a büntetőjog területén lévő és az ellen vétő személy felett meglevő hatalomból indul ki. Miként lenne az képzelhető, hogy valaki egy puszta levél által, a mely mint szerződési propositi valamely külföldi egyénnek lakhelyére küldetik, közvetlenül ezen idegen állam büntető törvényeinek, mint subditus temporarius alávettessék oly törvényeknek, melyeket gyakran nem is ismerhet, és melyek ismeretét csak akkor lehet megtámadhatatlanul feltételezni, ha az illető személyesen az országban tartózkodik, vagy ezen országban valamely cselekményt követ el. Eltekintve immár ezen praejudicialis kérdéstől, L. külföldi embernek állítólagos büntethetősége abból áll: hogy oly szerződésre lépett, a mely Poroszországban és csakis itt, tiltva van. A büntethetőség, vagyis a büntető jognak egy polgári jogviszonyba való beavatkozása tehát csak a szerződés megkötése által támadt, az ügy megbirálásánál következésképen a szerződés létezéséből kell kiindulnunk és ebből kell levonnunk a kellő szabályokat. De ha most már azt kérdjük : hogy melyik tulaj donképen azon helyi jog, mely szerint a szóban lévő obligationak anyagi erejét és érvényét megbírálni kellett, akkor csak azt kell ismételnünk, a mit fennebb mondottunk. E szerint egy távollevők közt részint levelezés, részint megbízottak, mint az alkudozások közvetítői által kötött vagy legalább is közvetített kétoldalú szerződésről van szó. A két fél lakhelyén különböző anyagi és alaki magánjog van érvényben. Két rendbeli concurráló illetőség, t. i. a helyé, a melyen az obligatio keletkezett, valamint azon helyé, a melyen netalán az ez iránti per folyamatba lett téve, a most már megállapodott vélemény szerint előre ki van zárva. A bírónak tehát, a kinek a per felett ítélnie kellett, nem volt szabad a külhoni törvényt mellőzni és kizárólag csak azon jogot alkalmazni, melynek ő maga volt alávetve. Minthogy a hitelező lakhelye szintén elesik, nem marad több két bíróságnál, t. i. a teljesítés az adós lakhelyének bírósága, mert csakis ezen két bíróság tekintetében állanak a vélemények egymással szemben, bár utóvégre ezeket is nagyon könnyű egymással összeegyeztetni. A fenforgó szerződés a Savigny által felállított szabály szerint mind a két helyen, Hamburgban és Pomerániában — itt laktak a kivándorlók — köttetett, mert mindkét helyen történtek, illetőleg vádlott nevében ennek megbízottjai által közvetittettek levélbeli ajánlatok és hozzájárulási nyilatkozatok. Azon feltevés tehát, mintha a szerződés megkötése kizárólag Pomerániában a kezesleveleknek L. általi kiszolgáltatása által ment volna végbe, nélkülözi a jogszerű alapot. Az írásbeli ígéretet magukban foglaló kezeslevelek kiállítása Hamburgban ment végbe, és egyedül ez döntő, nem pedig az okmány átadása magában véve, mert ennek elfogadása által csupán az elfogadónak beleegyezése van jelezve, a mennyiben ez részéről netalán már elébb levél által ki nem fejeztetett volna. De a szerződés kétoldalú is volt, tehát mindkét adós illetősége után igazodott, vagyis mindkettejük lakhelye után, vagy pedig a kikötött, vagy a körülményekből önként következtethető teljesítési hely után kivált akkor, ha a két hely egybeesett. Ezek szerint a hamburgi jog concurrált a porosz joggal. A föteljesités, az egész szerződés főtárgya Hamburgban volt, mert arról van szó, hogy L. Hamburgban állítson hajókat, melyek — a mint ki volt kötve — az átszállítást onnan Amerikába eszközöljék, tehát L. adósnak szerződésileg megállapított teljesítési helyén, mely egyúttal az ö lakhelye és azon hely vala, a hol kivándorlóknak tengeri szállításából álló üzletét folytatja, (L. Savigny fenközlött szabályai közül a II. k. alattit). Ami több, Hamburg a fennebbiek szerint L.-re nézve az érintett módon kötött obligationak keletkezési helye is volt. (L. a fennebbi szabályok IH-dikát. A kivándorlók teljesítési helye itt nem jő tekintetbe, részint azért, mert kötelezettségüket részben a szállítási díjra tett részletfizetés által előlegessn a szerződés megkötése előtt már teljesítették, a teljes fizetést pedig vagy Hamburgban az induláskor, vagy Amerikában az utazás befejeztével tartoztak teljesíteni. FŐRENDI IttOMiNYOK. VII. 1875/8. 11