Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

CCCXXI. SZÁM. 61 Első sorban az Ítélet lesz megfelelő, minthogy eleget tesz a közérzületnek, mely mindig és mindig úgy kél-: „hogy mentül nagyobb a bűn, annál nagyobb legyen a büntetés." A jogsértés nagyobb mérve a büntetés nagyobb fokában találja egyensúlyát. Továbbá hasznos a 10 évnél hosszabb fogság még mint előző rendszabály is megrögzött gonosztevők irányában, a kik ekként legalább hosszabb időn át vannak akadályozva abban, hogy a társadalomnak újra ártalmára legyenek. A javitási czél tekintetében a 10 évi fogság feltétlenül káros, ha t. i. valósággal javulás állt be, és mennyivel inkább káros a még ennél is hosszabb tartamú büntetés. Ez esetben, mint a leirat nagyon találóan megjegyzi, szükségkép a már elért eredmények részben veszendőbe mennek vagy csorbát szenvednek. Ez okból — még azon esetre is, ha 10 év vétetnék a büntetés maximumául — nehogy a javitási czél teljesen illusoriussá váljék, a feltételes szabadon bocsátási vagy szabadságolási rendszert el kell fogadni. Csakis ezen intézmény által, kapcsolatban az óvatosan alkalmazandó feltétlen megkegyelmezéssel, lehetséges a hosszú tartamú fogság káros hatását enyhíteni és a polgári társadalomnak oly tagokat adni vissza*, a kik igazán képesek magukat rehabilitálni. Ha a szabadságolási rendszer elfogadtatik, akkor az.időleges fogságbüntetés maximuma bátran 15 évre tehető. Azonfelül nem »mellőzhetem hallgatással, hogy társadalmi és nemzetgazdászati okok is javasolják ezen rendszer elfogadását. Tekiatve a haladást, mely a jelen kort jellemzi, egy évnek veszte jelentékenyebb, mint azelőtt két vagy több évé. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az, a ki jelenleg 10 évig hiányzik a társadalomból, ettől inkább idegenedik el, mint az, a ki valaha 20 éven át tartatott távol tőle. Mily nehezére eshetik tehát neki az elmulasztottat helyrepótolni. A feltételes szabadonbncsátás módot nyújt ezen bajnak elejét venni. De a szabadságolás à büntetés végrehajtása czéljának csorbítása nélkül még a büntetés foganatosításának költségeit is kevesbíti és azonfelül a társadalomnak hasznavehető erőket szolgáltat. Ez oly körülmény, mely a jelen korban figyelmen kivül bizonyára nem hagyható. Szavazatomat a fenforgó ügyre nézve ebben vonhatom össze ; Az észak-német szövetségben hozassék be maximalis büntetésnek 15 évi fogság — mellőzve minden közelebbi meghatározás a magánfogság, közös fogság vagy közlekedő fogság tekintetében — de hozassék be egyúttal a-feltételes szabadonbocsátási (szabadságolási) rendszer« Zwickau, 1869. évi május hó 30-án. D'Alinge Jenő, • szász kir. kormánytanácsos. 7. A bruchsalí fegyintézet Véleménye. Eckert, bruchsali zárkafogházi igazgatónak az időleges fegyházbüntetés maximumának az északnémet szövetség büntető törvényjavaslatában leendő meghatározása iránt. A bruchsali zárkafogház 21-ik éve áll fenn, mint fegyintézet. Alólirt 11-ik éve áll annak élén; volt tehát gyakran alkalma a hosszabb tartamú büntetések hatását észlelni.