Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

CCGXXI. SZÁM. 229 a ; reábízott dolog eltulajdonításába: beegyezésének lehetősége jogilag ki volt zárva; ilyetén nyilat­kozata tehát bűnös — vagyis a mi ebből következik — jogilag semmis. Az, a ki a detentornak ily beegyezését, egy harmadik személy tulajdonának eltuiajdonitására alkalmul használta fel: a 'beegyezés jogosulatlanságát tudta; tudta tehát, hogy az bűnös, vagyis semmis. Ily beegyezés csak látszólagos, és igy hatálytalan, s a mint nem képes a tettnek a jogosult cselekmény jellemét meg­adni, ugy nem is képes annak a büntető' törvény szerinti valódi jeliemét megváltoztatni. Vegyük «1 a szinleges beegyezést: s fenmaradj az idegen ingó dolognak jogtalan elvétel általi eltulajdo­nitása. Fenmarad tehát a lopás. Ez első' rendben a dolognak — a pénznek, a gabonának elvevőjére — a felhozott példában jB-nek cselekményére vonatkozik. Más kérdés azonban az, hogy azon másik személynek cselekménye — áze" t. i., a kinek jogtalan beegyezése tette lehetővé az elvételt, s a ki ez által a lopás véghez­vitelénél társával akaratban és tettben egyesült — hogy ennek közreműködése csupán segélyt képez-e, s hogy ellene csak a segéd enyhébb büntetése alkalmazandó-e? Messze vezetne, ha a tettestárs és segéd közötti demarcationalis vonal csaknem egy századon át vitatott kérdésébe be­nyúlni akarnánk. A gáton, melyet e kérdéssel megnyitnánk, a legyőzhetetlen és elhatárolhatlan con­troversiák zuhataga özönlenek be munkálatunkba. Egy meglehetős bibliothékát lehetne összeállítani azon monographiákból és értekezésekből, melyek e kérdés felett a legelső celebritások által Írattak — és írattak, a nélkül, hogy a kérdést megállapodásra juttatták volna. Az objectiv theoria nem vezetett czélra: a subjectiv theoria, mely egyideig megnyugvást eredményezett: az esetek próba­kövén tarthatatlannak, veszélyesnek bizonyult. A vegyes theoria — vagy a mint helyesen jellé­meztetett, az álczázott — verschämte — subjectiv theoria, az előbbinek minden hibájában szenved a nélkül, hogy következetes construálásának egyszerűségével és előnyével birna. E térre — a tettes és a segéd cselekvéseik átalános elhatárolásának kérdésére — mely különösen a német ne­vezetességek szellemi fényűzésének elragadó kirakatát képezi : gyakorlati czélokra szánt munkálat nem csaphat át. De azt igen is állithatjuty, hogy a fenforgó példában mindazon mozzanatok meg vannak, a melyek A-nak tettét — a segély vonalán túlemelik, és azt: a tettestárs cselekmé­nyévé minősítik. A bűntettet mindketten akarták : mindkettőnek cselekvése kiegészitette egymást. Egyik sem tett Önmagában: hanem mindegyik azon tudatban tette azt, a mit tett, hogy cselekvése társának cselekvése által kiegészíttetik, s hogy más tulajdonának jogtalan elvonásában álló bűntett ez által — e közös tevékenység által létrejő. Ezt mondtuk a tettestársra nézve elhatározó körülménynek a részességről szóló fejezet indokaiban, ezt tartjuk fenn a jelen eset megítélésénél is. A felhozott példában a cselekmény ob­jectiv ismérvei szerint lopást — a két kereskedősegéd cselekvésében pedig az egyiránt bűnös tettes­társak együttes bűntettét látjuk megállapitottnak. „A szövetségesek akarategysége — s ez a felhozott példákban tényleg létez — ad létet a tettnek, melyre mindnyájan közvetlenül, egyenesen, habár különböző cselekvések által működnek közre. Cselekvésük arra volt irányozva^ hogy megtörténjék az — a minek bekövetkezését mindegyikük akarta, s ezen mindegyikük közös szándéka mindegyiküknek közös cselekményévé alakíttatott. u Ez lényegében, s a controvertált pontok mellőzésével — a tettestárs cselekvésének megkülönböztetése a segéd cselekvésétől. Egyiknek sem tette isolait, nem önmagában álló ; mindegyik csak egyik részét végezi az egész bűntettnek, mindazonáltal tudva azt : hogy a többi részt helyette társa viszi véghez, s tudva és akarva azt, hogy ekként a közösen elhatározott bűntett az ő közös cselek­vésük által létrejöjjön. Ezen eszmét, melyét a tettestársakról szóló részben kifejeztünk, alkalmazzuk a jelén eset­ben is, s ennek útmutatása mellett, a részesek tevékenységének helyes megitélése mellett jutunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom