Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

CCCXXI. SZÁM. 227 A tulajdonost kisérő hordárnak nem adatott át azon dolgok birlalata, melyek vitelével megbízatott : mert a tulajdonos a hordár mellett lévén, akaratilag mintegy kézen, és igy saját birlalatában tartotta a hordár kezében levő tárgyakat. A hordár általi elvétel tehát — szintéi lopást képez. A példában felhozott kereskedősegéd — hasonló okoknál fogva lop, és nem sikkaszt; sőt a cselekmény természetére nézve még kevésbé történik az esetben változás, ha a pénz a kézipénztárba tétetett, s ő azt abból kiveszi. A vendéglőben megszálló vendég — a ki a szobában létező tágyak valamelyikét eltulajdonítja : lopást követ el. Ellenben a lakó, a ki a hoszabb időre kibérelt szobából a használatul neki átengedett s a bérbeadő tulajdonához tartozó valamely ingót eltulajdonít : sikkasztást követ el; mert ez esetben — a bérbeadónak a közvetlen és mindenkori behatásra irányzott akarata, a bérlet természete által ki van zárva. Általában a „kézentartás" a Jcézre-bizás

u érteményéből — mely kifejezést az 1843-ik törvényjavaslatunk 309. §. is használja — helyesen hiszszük kifejthetőnek a „Gewahrsam

11 eszméjét; helyesebben és tüzetesebben, mint ez az emiitett német kifejezésből eddig sikerült. Természetes, hogy a kézentartás technicai értelemben szorosan megkülönböztetendő lenne: a kézben-tartástól, a kézen-birás, a kézben-birástól, a mely szavakat, ha tüzetesen analysáljuk. ma is egymástól megkülönböztetett értelemben használja a nép. A könyv : kézben, a gulya : kezén van ; az ora a íancz, a bot: kézben, a faraktár, az uradalom, a tömeg — a rendelkezőnek, a tisztnek, a gondnoknak kezén van. A kézen-i artásnak technicai construálása szerint — természetes : hogy az óra a könyv, szintén kézrebizott, kézentartott dolgok lehetnek. A német: „Hand wahrt Hand

11 szolgál alapul az eszmének, mely Were, Gewere, Gewahrsam, substantivumokkal fejeztetett és fejeztetik ki : erre a mi kézen-tartásunk alkalmalosabb szónak mutatkozik, melyre polgári jogunk nagyobb kifejlődése esetében, előreláthatólag — kikerülhetlen szükségünk lesz. „Nous qui nous occupons avec des idées, nous savons combien elles dépendent des mots". Külső ismérvét képezi a lopásnak: hogy az csak a „jogosidtnak beegyezése nélkül" követhető el. Ezen ismérvre vonatkozólag a főbb szempontok már az eszményi constitutiv elemeknél kiemeltettek : Egy kérdés mindazonáltal fenmarad, melyet ugy átalános szempontból, valamint a lopásnak a jelen törvényjavaslat szerinti definitiójára való tekintette], ki kell emelnünk. Kizáratik-e a lopás, ha a birlaló, a tulajdonos akarata ellen beegyez a reábízott dolognak egy harmadik által eltulajdonításába, és azon harmadik tudja: hogy a birlaló a beegyezésre nincs feljogosítva 9 Ausztria jelenlegi nagyhírű igazságügy ministere a következő eset alkalmából tárgyalta e kérdést: A és B egy kereskedésben voltak mint segédek alkalmazva ; A-nak teendőihez tartozott, a leveleket a postáról elhozni, s azokat az irodai személyzet egy bizonyos tagjának átadni. A felszólítja B-t, hogy törjék fel a pénzes leveleket, s azok pénztartalmát egymás közt oszszák fel. A megállapodás végrehajtatott akként: hogy A a postán átvett leveleket átadta 5-nek, ez feltörte azokat, kivette azokból a pénzt, s fele részét átadta J.-nak. Az eset különös nehézséggel azon versioban birna : ha A nem részesült volna az eltulajdonított dologban, s ezen alakjában képezi a kérdés — a legkitűnőbb német jogászok elemezéseinek, vitáinak és megállapításainak tárgyát Teljesen megegyez ezen esettel — azon példaként felhozott másik eset, melyben egy falusi gazda a piaczra szállított gabonájának ideiglenes őrizetére felkérve szomszédját, rövid időre eltávozik, s a felkért az őrizetet átveszi. Egy, a kocsi mellett álló személy, a ki mindazt, a mi a másik két ember közt történt látta és hallotta, a gazda eltávozása után felszólítja a gabona deten29*