Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
190 CCCXXI. SZÁM. ténik. A cselekmény tehát nem sérti a kiskorúnak akarat vagy személyes szabadságát: hanem csakis a szülők s a 310. §-ban megjelölt személyek joga — vagyis a szülői, a gyámi, a gond y noki hatalom ellen irányul: a jogsértés tárgyát tehát ezeknek törvényes joga képezi. A szülőigyámi, gondnoki hatalom lényeges alkatrészét a kiskorú akaratának — illetőleg akarata hatályának korlátozása képezvén, s habár az ő érdekében — de közvetlenül az ő rendelkezési képessége ellen irányulván : nem érintetik meg az által, hogy a kiskorú, az ő megszöktetésébe beleegyezett, A jog, mely a 310. §-ban meghatározott cselekmény által megtámadtatik — nem az ő joga, hanem az íf korlátozására a törvény szerint másoknak adott jog ; a jog passiv alanyának beegyezése tehát — nem szüntetheti meg, s nem csorbíthatja meg a jog activ alanyának jogát, s ezen szempontból a kiskorú beegyezése — jogilag hatálytalan. Ezen szempontból a cselekménynek a büntetendő cselekmények közé sorozása teljesen igazolt. Mindazonáltal nem ugyanaz a bűnösségi fok ezen — mint a 307. §. esetében, melyben két jognak, két akaratnak törvényellenes violatioja forog fenn: a miért is ott 5 évig terjedhető fegyház — itt pedig ugyanannyi ideig terjedhető fogház inditványoztatik büntetésül. Ez utóbbi büntetés 24 órai tartamra levén leszállítható : szemközt a megsértett joggal talán igen enyhének mutatkozhatik. De figyelembe veendő : hogy a biró — az esetek minőségéhez képest alkalmazhatja a büntetést : hogy itt oly különös körülmények is foroghatnak fenn — melyek, ha nem is szüntetik meg a cselekmény büntetendő jellegét — de bűnösségét igen nagy mérvben enyhítik. Nem tartozik ugyanis a regények világába az eset, melyben a gondnoksága alatt álló leánynak vagyonára sóvár gondnok — egy bizonyos házasság által akarja elérni czélját s a fondorlat minden eszközeit, az erkölcsi tortura minden nemét felhasználja, hogy a gondviselésére bizott védetlen leány szerencsétlenségének árán is kierőszakolja a tervezett házasságot. Ilyen — és másnemű gyámok és gondnokok lelkiismeretlen bánásmódját előtüntető esetek nem tartoznak a törvényszéki praxis ritka esetei közé; valamint sokszor constatait tény az is: hogy a törvénynek — a gyengébb oltalmára rendelt intézkedései — a gonosz gyámok ravaszságán hajótörést szenvedtek. Ha oly esetben — valaki vállalkozik arra : hogy a szerencsétlen lényt kínzója hatalma alól kiszabadítsa : a beszámítás nem lehet oly nagy, mintha a szöktetés — ellenkező okokból történt, talán azért, — mert a szülők, a gyám vagy gondnok talán tgy korhely, veszedelmes, erkölcstelen emberrel való házassághoz, beegyezésüket kötelességüknél fogva megtagadták. A büntetési tétel minimuma elég tág tért hagy a büntetésnek — a concret cselekmény bűnösségi — erkölcsiségi foka szerinti kimérésére — shaaz erkölcsi mozzanat törvényben formulázható lenne : ez esetben nem haboztunk volna a cselekményt ezen mozzanat által megkülönböztetve, a büntetési tételben ketté választani, s a bírói arbitrálást szűkebb határok közé szorítani, A 310. §-nak második bekezdése kiterjeszti az elöbbeni szakaszok büntetési tételeit az esetre is, ha az azokban meghatározott súlyositási elemek a kiskora beegyezésével eszközlött megszöktetés mellett forognak fenn. Az intézkedés röviden azt tartalmazza: az által, hogy a kiskora megszöktetésébe maga is beegyezett, — nem záratik ki a 308. és 309. §§-ban megállapított súlyosahb büntetés, ha a szöktető a 308. §-ban meghatározott czélból vitte véghez a cselekményt, illetőleg, ha a kiskorú ellen, ennek megszöktetése után — a 309. §-ban meghatározott valamely bűntett vitetett véghez. Kimondja ez intézkedés azt is ;. hogy az esetben, ha az elkövetett bűntett súlyosabb, mint a 308, és 309. §-ban megemlítettek — például ha a 225. §. esete forog fenn : a szökésbe való beegyezés nem képezi indokát ez utóbbi eset büntetésének sem megszüntetésére, sem leszállítására, Hátra van a 310. §-nak viszonyítása a 307. §. azon esetéhez, melyben a kiskorának a szülői vagy gyámi hatalom alóli elvonása „ravaszsággal" eszközöltetett. Ezen kifejezés talán oly magyarázatot is találhatna, hogy a ravaszság — hatást tételez fel az illetőnek akaratára, s a ravasz előadások, fondorlatok által kieszközlött beegyezés — szintén beegyezés lévén : a 30,7. §.
