Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
188 CCCXXI. SZÁM. még nem eléggé megtisztult eszmének kiszámithatlandimensiója, lehetőleg elhatároltassék. Az erre vonatkozó intézkedések a legváltozatosabbak ; majd a beosztásban — majd a tényálladék körülírásában tűnnek fel azon különleges nézpontok, melyekből e delictum megítélésénél kiindult az egyik vagy másik törvénykönyv. A német-birodalmi büntető törvénykönyv az által határolja el: hogy „bűntettel vagy vétséggel való fenyegetést" követel. Ez inconsequens, de gyakorlati helytelenségekre is vezet. Ha az akarat elleni kényszer képezi a delictum objectumát: akkor indokolatlan és igazolhatlan a kényszeritésnek csupán két nemétől függővé tenni a bűnösséget. Az akarat kényszer alá helyezhető oly fenyegetéssel is, melynek tárgyát bűntett vagy vétség nem képezi. Beuznek e tekintetben igaza van, midőn következő két példát állitja szemközt: „Die meisten Strafgesetzgebungen Deutschlands fordern die Bedrohung mit einem Verbrechen oder Vergehen. Unser Gesetz hat eine solche Bestimmung aus dem Grunde nicht aufgenommen, weil Fälle der Nöthigung vorkommen können, in denen nicht mit einem Verbrechen oder Vergehen gedroht wird. — Z. B. die A. wird von dem B. durch die Drohung, er werde ihren Vater, der eine Unterschlagung dem B. gegenüber verübt hat, zur Strafe bringen, gezwungen, die unwahre Erklärung auszustellen, dass der B. nicht Vater des Kindes sei, mit dem sie schwanger geht. Der schwächliche G. droht den starken D., er werde ihn mit dem Stocke, den er in Händen hat, schlagen wenn er nicht sofort etwas unterlasse. — Die Nöthigung in dem ersten Beispiel ist gewiss stärker, als in dem zweiten, und dennoch könnte nach der Bestimmung der deutschen Strafgesetze die erstere nicht bestraft werden, wohl aber die zweite. Bei uns wäre dieses umgekehrt, weil man nicht annehmen kann, dass ein schwächlicher Mann, der nur mit einem Stocke bewaffnet ist, einem starken Mann Furcht einflössen wird. Diese Furcht kann aber bei einer ordentlichen Tochter erregt werden, wenn sie ihren Vater der Gefahr ausgesetzt sieht, eine entehrende Strafe erleiden zu müssen." Elvi következetességet nem lehet megtagadni a zürichi büntető törvénykönyv 148. §-tól, a melyről Beuz idézett szavai szóknak: de épen azért veszélyesebb is, mint a német birodalmi btk. idézett szakasza. A zürichi tkönyv kérdéses §-a igy hangzik: 148. §. „Wer entweder ohne Recht oder mit Ueberschreitung der Grenzen seines Rechtes durch körperliche Gewalt oder Drohungen Jemanden zu einer Handlung, Duldung oder Unterlassung zwingt, soll, insofern die That nicht unter eine andere Strafbestimmung fallt, wegen Nöthigung mit Gefängniss, verbunden mit Busse bis zu 2000 Franken oder mit der letzteren allein bestraft werden." Ne feledjük el, — hogy javaslatunkban úgy, mint a többi büntető törvénykönyvekben az erőszak és a fenyegetés sok bűntettnek tényező eleme : a lázadásnak, a közhatóságnak vagy a közhatósági közegek elleni erőszaknak ; â választási jog elleni bűntetteknek és vétségeknek ; a rablásnak- a zsarolásnak stb. constitutiv elemét képezi az erőszak és a fenyegetés. Mind az erőszaknak, mind a fenyegetésnek e minősége, az emliteti bűntettek esetében mindenütt indokolt azon objectum által, mely ellen azok irányulnak; de tovább menni — sa jogot nem sértő, sőt az illető érdekével is találkozó psychicai hatást csupán a kényszer szempontjából büntetendővé minősíteni — ezt nem akartuk, ezen kiterjesztést veszélyesnek találtuk. De ha a kényszerítés delictuma ezek daczára is fölvétetni kívántatnék: ez esetre sem ajánlanók a német büntető törvénykönyv 240. §-ának átvételét, hanem a következő tüzetesebb és a törvényszegést valamint a jogsértést határozottan hangsúlyozó szöveget:
