Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
176 CCCXXI. SZÁM A 298. §-hoz. A ki másnak azon szándékkal, hogy egészségét megrontsa, ártalmas szert ad be: 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő: ha pedig a szer életveszélyes, de ölési szándék nélkül adatott be, a büntetés : 3 évtől 5 évig terjedhető fegyház leend. Ha az életveszélyes szer beadása folytán a 293. és 294. §§-ban meghatározott valamely következmény vagy halál állott be; a tettes 10 évtől 15 évig terjedhető fegyházzal "büntetendő. Az úgynevezett „mérgezési" szakasz több megtámadásnak van kitéve: Geyer is a legszivesebben szeretné azt egészen kihagyatni. Mi szükségesnek tartjuk : mert az ide tartozó esetek a, dolusnak nagyobb fokát tételezik fel, s igen gyakran átgondolt szándék forog fenn: „ . . . . ártalmas szert LÍ Helie is azt mondja „objets nuisibles à la santé; másról nem is lehet itt szó. Ártalmas szer alatt nem csupán az értetik, mely minden körülmény közt megrontja az egészséget ; hanem az is ártalmas szer, mely valakire egészségi állapotának praedispositiója folytán ártalmasán hat. Ha a tettes, tudva azt, hogy valaki oly bajban szenved, hogy ez vagy amaz szer bevétele által egészségi állapota teljesen megrontatik, s ennek daczára laedendi anirno oly szert vegyit ételébe vagy italába: mind annak ellenére, hogy azon szer — nem átalánosan — s nem mindenkire föltétlenül ártalmas: a cselekmény a 298. §. alá esik. „ . . . . ad be u ez nem felel meg minden tekintetben: általánosan ez alatt a szernek lenyelés általi jutását a testbe értjük : az intézkedés pedig mindazon esetekre kiterjesztendő, melyek^ ben ártalmas szer — a testtel bármily módon vegyittetik. Alkalmazandó tehát a szakasz az esetre is, ha valaki tűvel megszúrja másnak karját, s a szúrás helyen ártalmas substantiát vegyit a karba. Megvalljuk, hogy nem találtunk alkalmasabb kifejezést; a német „beibringt" a franczia „administrant" szintén nem ethymologiai jelentményük, hanem a jogi literatura s a törvénykezési gyakorlat folytán nyerték mai értelmüket. Mi a „beadást 11 az emiitett oknál fogva, s az 1843. évi tvjlat 119. §-nak nyomán fogadtuk el, mely szintén „beadott 1 ' „beadta" „ha be sem adta" kitételt hasznáL A 299. §-hoz. A ki gondatlan cselekvése vagy mulasztása által másnak súlyos testi sértést okozott : 3 hónapig terjedhető fogházzal és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha azonban a súlyos sérülés az azt okozónak saját hivatásában vagy általa gyakorolt tudományban, iparágban, vagy foglalkozásában való járatlanságából vagy hanyagságából származott, vagy ha azon cselekmény vagy mulasztás által, mély a súlyos sérülést okozta, az azt okozó hivatásának, vagy az általa gyakorolt tudománynak, iparágnak vagy foglalkozásnak szabályait sértette meg: 1 évig terjedhető fogházzal, és 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A 280. §. utolsó bekezdésének határozatai, a jelen szakasz eseteiben is alkalmazandók. A mi gondatlanságból okozott halálra nézve áll : az áll — a jelen szakaszra nézve is — ha a gondatlan tett vagy mulasztás testi sértést eredményezett. A büntetést szintén a 280. §-ban meghatározott fokozati alapok szerint különböztetik meg. A 300. §-hoz. A jelen fejezet eseteiben a megsértettnek kívánságára és részére megfelelő kártérítés i& állapítandó meg, mély tartós betegség vagy munkaképtelenség esetében a megsértettnek személyi és családi viszonyaihoz képest egyszer mindenkorra megállapítandó tőkében, vagy évi járadék* ban állhat*
