Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

154 CCCXXI. SZÁM. például a franczia Code: az ki van téve annak, hogy az esküdtszék a gyilkolással vagy emberöléssel vádolt egyént bűntelennek fogja nyilvánitani, ha kideríti, hogy az emberölés, melylyel vádoltatik — szabályszerű 'párbajban vagy párbaj folytán következett be. Anglia sem hozott külön törvényt a párviadal ellen; a párbajban ejtett sebesülés által okozott halál: a körülményekhez képest, gyilkosságot vagy emberölést képez, s a segédek, valamint a többi közreműködők: mint „accesories" részesek büntettetnek. Az újabb törvényhozásokban a párbaj természetének megítélésénél két szempont uralkodik. Némely törvény a becsületre vonatkozó cselekmények csoportjába sorozza azt ; mások — az élet és a testi épség elleni delictumok egyik külön fajának tekintik. A belga törvények és az olasz javaslat ez utóbbi álláspontot foglalják el, melyet már az 1843-ik évi magyar javaslat is elfoglalt. * A jelen törvényjavaslat szintén ezen eszmét követi, s elődéhez csatlakozik. Nem lehet ugyan tagadni, hogy a párviadal indoka legtöbbnyire a becsület, s a párbaj, sokaknak felfogása szerint : a megtámadott becsület helyreállításának eszköze. De a büntettek és vétségek osztályozásánál nem az indok, melyből a cselekmény származik, hanem az objectum, — mely ellen a jogellenes sértés elkövettetik képezi az irányzó eszmét, a beosztás főbb tényezőjét. A mi javaslatunk beosztási rendszere is ezen alapul, s a mennyire lehetséges, illetőleg a mennyire egy döntőnek elismert gyakorlati érv az eltérést nem tanácsolta, mindenütt ezen beosztási rendszer követtetett. Minthogy pedig az nem lehet kérdéses, hogy a párviadal vagy az élet, vagy a testi épség ellen irányuló cselekményt képez, ez okból annak helye a bűntettek és vétségek rendszerében, a delictum objectuma által ott van kijelölve, a hol az élet és a testi épség elleni többi bűntettekről és vétségekről intézkedik a törvényjavaslat. De minthogy a párviadal nem irányul mindig az élet ellen, hanem gyakran csakis az ellenfélnek okozandó testi sértés czéloztatik ; sőt igen sokszor — a leggondosabb előintézkedések is történnek, nehogy a párviadalból halál származzék : ennélfogva nem lehet azt sem kizárólag az élet, sem kizárólag a testi épség elleni -megtámadásnak tekinteni. Törvényjavaslatunk ezen szempontból az élet és a testi épség elleni támadások közt — jelölte ki a párviadal helyét ; s mint oly cselekményt, mely a genust illetőleg mindkettővel egyező, de a species tekintetében majd az egyik-, majd a másikhoz tartozik : mintegy átmenetül az élet elleni merényletek után s a testi épség elleni támadások elé helyezte. Ugyanazon társadalmi viszonyok, a melyek a törvényhozásokat — e ragályt illetőleg egy külön álláspont elfoglalására kényszeritik, teszik szükségessé azt is : hogy párviadal sut generis delictumnak tekintessék, s a részességre nézve is az átalánostől éltérö szabályok állapíttassanak meg. Ugyanezen társadalmi fogalmak irányadók továbbá arra nézve is : hogy a custodia honesta inditványoztatik a párviadalban bűnösek büntetéséül. Uralkodik az emiitett felfogás továbbá a büntetési tételek megállapítására vonatkozólag is, melyek határtalanul enyhébbek, mint az emberölés, vagy a testi sértés elleni büntetések. Ezen leszállítása a büntetésnek az igazságügyi politika indokain kivül igazolását találja azon jogi szempontban is: hogy a sérülés vagy halál a megsebesítettnek vagy megöltnek előzetes eventualis beegyezése folytán következett be ; a mi — mint ezt már a 271. §. első bekezdésének indokaiban kiemeltük : a bűnösségi fokot lej ebb szállítja. Mindezen kivételek azonban csak addig indokolvák, míg szabályszerű párviadalról van szó. A törvényhozás elismerve a párviadalt : kénytelen elismerni annak szabályait is ; sebesülés vagy halál esetére tehát, az enyhébb büntetési sanctio't, a párviadalnak szabályszerű lefolyásához köti. — Ha ez nem volt szabályszerű : a társadalmi felfogás szerint sém vívatott párbaj, hanem szándékos emberölés^ és ha az eredmény nem volt halilos, testi sértés követtetett el. A törvény-