Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
148 CCCXXI. SZÁM. megbüntetése által irányul, nálunk gyakorlati szempontból sem tekintheti) fölöslegesnek. Belgiumban nem volt szükséges a kérdéses intézkedés; de mi nálunk, s különösen most, nem áll azon érv, melyet a belga bizottság az indítványozott szakasz ellen felhozott. Javaslatunk indítványba hozta tehát az emiitett intézkedést, a fentebb kiemelt okokból, melyekhez hozzájárul az is: hogy hasonló határozmányt már 1843-ik évi törvényjavaslatunk szerzői is szükségesnek tartottak^ s azt törvényjavaslatuk 130. %-ába fel is vették. Nem látjuk ezen fólöl szem elöl téveszthetö'nek a 271. és a 270. §§-ban körülírt cselekményekközti szoros rokonságot sem, amiből az tkö vetkeztetjük : hogy az egyiknek fölvétele, a másik elfogadását vonja maga után. Mindkettő bizonyos tekintetben közös alapokon nyugszik, a mint az 1843-ik évi javaslat mindkét esetet — csakugyan Qgy szakasz alatt intézte el. Ezen közös szempont képezi okát annak — bogy a mi javaslatunk is mindkét esetére ugyanazon büntető tételt állapította meg. A 271. §. második alineája: az úgynevezett amerikai párbaj ellen irányul: Bindingnek teljesen igaza van, s Geyer is a lényeget illetőleg csatlakozik e véleményhez : hogy az úgynevezett amerikai párbaj, nem párbaj, hanem az élet elleni bűntett, vagy vétség — sőt esetleg gyilkosság. Közelebbről tekintve, ezen, különösen a fiatalság közt elharapódzott vészt : a cselekmény — az öngyilkosságra való kölcsönös felbujtással analog, ez okból vétethetik — mint a 271. §-nak qualificált esete, ezen szakasz alá. Az olasz törvényjavaslat is 370. czikkében — tehát a szándékos emberölés elleni reatumokról szóló fejezetben intézkedik mindazon esetekről melyekben valaki más által öngyilkolásra biratik. A kérdéses szakasz akként van szövegezve, hogy az — az amerikai párbajt is magában foglalja: ez még inkább kitűnik abból: hogy a párbajról szóló fejezetnek nincs oly intézkedése, mely az'úgynevezett amerikai párbajra alkalmazható lenne. A 405. czikk b) pontja volna az, a mely leginkább magyarázható ez esetre : azonban azon kitétel „ha világosan megállapít ott, vagy a párbaj minőségéből kiderül: hogy a vívók egyikének halva kell maradnia — „rimanera ucciso u — határozottan a párbaj helyén maradásra uta^ a mi az amerikai párbajjal össze nem egyeztethető. A német büntető törvénykönyv nem intézkedik az amerikai párbajról, mely hiányt Geyer sajnos hézagnak nevezi. Javaslatunk különbséget tett a büntetések közt — az eredmény szerint : mely különbség — a bűntett vagy vétség által okozott kár vagy sérelem nagysága, mint az evaluationak általunk már többször említett egyik tényezője által eléggé indokoltatik. A 272. §-hoz. Nem büntettetik az emberölési 1. a 78. és 79. §§. esetében; 2. ha a halál az által okoztatott, hogy az állam vagy közhatóság fegyveres ereje, hivatásának gyakorlatában jogosan használta. Ismeretes a rendszer — mely a n Vhomicide excusable et justiciable 11 eseteinek külön fejezetben való felsorolását tartja szükségesnek. Az egyik a csoport a büntetés leszállítását : a másik a büntetlenséget vonja maga után. Mi a rendszert magát — egész teljességében nem fogadtuk el: a 272. §-ban mindazonáltal megjelöltük az eseteket, melyekben a szándékosan okozott halál elveszti büntetendő jellegét. Az 1. pont inkább csak figyelmeztetést tartalmaz; a másik — kifolyása a fegyveres erő s a rendőrség szolgálati szabályainak. A 2. pont fontossággal bir az által : mert a fegyver nem jogos használata által okozott emberölést : a büntetlenség esetei közül kizárja ; a minek folytán a cselekmény — a 442. §. intézkedése szerint is, szándékos emberölést, esetleg gyilkosságot képez.
