Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

146 CCCXXI. SZÁM. állam, a társadalom joga, mely ly el ez — mindenik polgárának, mindenik tagjának a közös czélokra való közreműködése iránt bir. Megsértetik az állam joga, mely az emberi életnek kioltása iránti tilalomban nyilvánul : de nem sértetik az illető egyén joga, s nem támadtatik meg ennek akarata. Nem történik tehát oly cselekmény, mely a megholtnak személyiségét vagy jogát — egy másik személy kényszerének vetette volna alá. Indokaiban is különbözik ezen eset a szándékos emberölés más eseteitől. Ezek indoka : az ellenségeskedés, vagy haszonvágy : emezé — a barátság, a könyörület, a szerelem. Amott leg­többnyire aljas indokok az elhatározók: itt mindig — egy — habár félreértett nemes indulat. Az eset közelebb áll egyátalán az öngyilkossághoz, mint a gyilkossághoz, s talán nem is egészen alaptalan a fölfogás : hogy a 270. §-ban körülirt eset — csupán a kivitel eszközében különböző neme az Öngyilkosságnak; és hogy a tettes csak annyiban bűnös — a mennyiben az életétől megszabadulni akarónak tudva és szándékosan megszerzi az általa kivánt eszközt. Megengedettnek nem tarthatjuk a cselekményt; de nem akarjuk biráinkat azon hely­zetbe hozni — hogy az igazságtalan túlszigor kikerülése végett, a törvényt legyenek kénytele­nek megsérteni, s akár büntetlenséget mondjanak ki, akár pedig a 269. §. alá erőszakolják az oda nem tartozó tettet. Az újabb törvényhozások legnagyobb része — delictum sui generis gyanánt tekinti a kérdéses cselekményt, s 1843. évi javaslatunk is ezen szempont alá vette azt. De nem a könnyel­műen oda vetett felhivás, vagy a meggondolás nélküli kivánat menti fel a tettest — a gyilkosság, esetleg a szándékos emberölés büntetése alul. Az akaratnyilvánításnak — a kívánságnak határo­zottnak, komolynak kell lennie; a dolog rendkivüli fontosságához képest oly intensivnek, hogy a határozottság iránt minden kétely kizárva legyen. Az indokok, melyek e borzasztó kivánságot fel­költötték, a viszonyok, melyek a kétségbeesést előidézték, a tett körülményei — irányozni fogják a birót annak megítélésénél : vájjon csakugyan komoly és határozott kivánsága volt-e a megölt­nek, hogy életének kínjaitól más által megszabadittassék. A 271. §-hoz. Három évig terjedhető börtönnel büntetendő az is } a ki valakit az öngyilkolásra rábeszél, vagy e czélra, tudva eszközöket vagy szereket szolgáltat. Ha pedig az, hogy két személy közül, melyik váljék öngyilkossá: az ezek által kölcsönös megállapodás szerint előzetesen meghatározott véletlentől tétetett függővé, s ennek következtében az Öngyilkosság véghezvitelére irányzott cselekmény végre is hajtatott, ha a halál nem következeit be 1 évtől ö évig terjedhető államfogház, ha pedig halál bekövetkezett: 5 évtől 10 évig terjedhető államfogház állapítandó meg. Anglia törvényei következetesek. Az angol törvények szerint az Öngyilkosság bűntettet képez: — „our law has ranked this amoug the highest crimes" — ebből egyszerűen folyik: hogy a ki arra felbujtás, segély vagy tanácscsal közreműködik : mint a bűntett részese büntetendő. Ha valaki azt tanácsólja másnak, hogy ölje meg magát, és ez a tanács szerint cselekszik : a tanácsadó a gyilkosságban bűnös — the adviser is guilty of murder. így olvassuk ezt Stephens munkájában, a hol egyszersmind a megfelelő törvények és az állítás megerősítésére szolgáló esetek is idéztetnek. Mi nem lehetünk ily következetesek. Bármily kevéssé vagyunk hajlandók az embernek élete fölötti jogát azon értelemben elismerni, hogy azt megsemmisíthesse : az Öngyilkosságot bün­tetendő cselekménynek még sem fogadhatjuk el, annál kevésbé tekinthetjük ezt bűntettnek. Ez lé­vén kiindulási pontunk, választanunk kellett azon alternativa közt: hogy az öngyilkosságra irányzott s eredményre vezetett rábeszélést, és segélyt egészen büntetlenül hagyjuk: vagy pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom