Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
120 CCCXXI. SZÁM. büntetéssel, — ha pedig a sértő kifejezés a 248. §-ban megjelölt módon tétetett közzé, vagy terjesZ' tetett: 3 hónapig terjedhetb' fogházzal, és 500 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha azonban a cselekmény testi sértést képez: az erről rendelkező törvény lesz alkalmazandó. Ha a rágalmazó tény nem nyilvánosan állíttatik vagy terjesztetik; vagy ha valaki másról oly véleményt, Ítéletet, minősítést mond, mely azt, a kiről mondatik, becsületében, hírnevében megsérti, nevetségessé teszi, vagy hivatásának teljesítésére szükséges tulajdonságai megtagadása által sérti — habár a vélemény, az itélet nyilvános helyen állíttatott vagy többeknek mondatott: a cselekmény becsületsértést képez. A mennyiben a rágalomra nézve a felállított ismérvek nem ellenkeznek a becsületsértés elemeivel: annyiban a 247. és 248. §§-ra vonatkozólag kifejtettek: a becsületsértésre is alkalmazandók. A becsületsértés elkövetésének azonban egygyel több módozata van, mint a rágalomnak, az ezen módozattal elkövetett becsületsértés „injuria reális" elnevezés alatt ismeretes, s a törvényjavaslat 249. §-ában ezen kifejezéssel „ sértő cselekményt elkövet" fordul elő. Valakinek kidobása, arczulütése, fricskázása, s hasonló cselekmények: reális injuriât képeznek. A tettek legtöbbnyire már objective sértők, úgy, hogy a legtöbb esetben: már az elkövetés maga képezi a dolus bizonyítékát. De elkövettethetnek még is tréfából: ez esetben — a különös körülmények által kell igazolni, hogy az adott viszonyok közt hiányzott a tettesben annak tudata; hogy cselekménye becsületsértőnek fog tekintethetni. Az animus injuriandi-vól egyébiránt, az injuria reális esetében sem lehet szó: és igen találó erre nézve a Schwarze által felhozott azon példa : hogy valaki — elragadtatva egy nő szépségétől, azt megcsókolja. A becsületsértési vagy megbántási szándék nem forgott fenn, sőt épen annak ellenkezője volt a tett motívuma: mindannak ellenére reális injuria lesz megállapítandó. A becsületsértésre akár szóval — akár tettel követtessék az el: csupán pénzbüntetés állapíttatott meg. Fennálló törvényeink is pénzbüntetést állapítanak meg a dehonestatióra — mely azon kívül — is ép ugy, mint az angol „Slander" csupán polgári kereset tárgyát képezheti. Ez utóbbi sajátságot illetőleg egyébiránt a vita Németországban is permanentiában van, a menynyiben a becsületsértésnek a polgári eljárás körébe utasítása — több részről követeltetik. A pénzbüntetés Összegére nézve azonban nem maradtunk meg a létező törvények álfa] megállapitott megkülönböztetések és összegek mellett. Az ajánlatba hozott maximum — 500 frt adequalt büntetésnek mutatkozott, mely a sértés nagysága és a sértő, valamint a sértett személy viszonyaihoz képest leendő arányosításra minden körülmény között alkalmas. Ellenben a sajtó és mesterséges készülékkel való többszörösitések, valamint a nyilvánosságra való kitétel utján elkövetett becsületsértés : 3 hónapig terjedhető államfogházzal és 500 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A fogház — az államfogház helyett leirdsi hibából fordul elő a 249. §-ban. A 250. §-hoz. A törvény által alkotott testületek, a közhatóság (259. §.) vagy azok küldöttségei, tagjai, továbbá a bíróságok elleni, habár nem sajtó utján elkövetett nyilvános rágalmazás, 1 évig terjedhető államfogházzal és 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A közhatóságok a törvény által alkotott testületek, bíróságok stb. elleni becsületsértésre, sőt a közönséges rágalmazásra sem látszott szükségesnek nagyobb büntetést megállapítani, mint az, mely az egyesek vagy a juristical személyek elleni hasonló delictumok — ellen inditványoztatott. Felemeltetett azonban a büntetés a rágalmazás egyik különös módjára nézve.
