Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
112 CCCXXI. SZÁM. Mint fontosabb intézkedését a törvényjavaslatnak, kiemeljük még azt is, hogy a 262. §. szerint, a holtak — illetőleg azok emléke — elleni rágalmazás és becsületsértés is büntettetik. Azonban ezen intézkedés, sem az idő tekintetében nem korlátlan, sem a részreiiajlatlan, habár szigorú történet jogát — nem csorbitja. Mint fontosabb intézkedés emeltetik ki még : hogy a rágalmazás és a becsületsértés miatt csakis a sértett fél indítványára van büntető eljárásnak helye, s azon esetben is melyekben az hivatalból indíttatik meg: a vád emelése csak a sértettnek felhatalmazása folytán engedtetik meg. Eltérés e szabálytól csak két esetben van megengedve: a 260. és 261. £§. eseteiben» melyekben nem inditvány — hanem felhatalmazás kívántatik az eljárás megindítására. A 247. §-hoz. A rágalmazás vétségét követi el, és 6 hónapig terjedheti fogházzal és 600 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a ki valakiről, többek jelenlétében, vagy töhb, habár nem együtt levő személy előtt oly tényt állit, mely valósága esetében az ellen, a kiről állíttatott, a büntető eljárás megindításának okát képezné, vagy azt a közmegvetésnek tenné ki. A reproducált szakasz — eltekintve a büntetési szabványtól — lényegben azonos az 1843-ik évi törvényjavaslat 266. §-ával, melynek újabb szövegezését képezi. A mostani törvényjavaslat 247. §-a s az 1843-iki törvényjavaslat 266. §-a: egy és ugyanazon alapgondolatot fejezik ki ; egy és ugyanazon lényeges ismérveket állítják fel s az elhatároló vonalat és a rágalom 8 a becsületsértés közt egy és ugyanazon ismérvre fektetik. „A ki valamely határozottan megnevezett bűntettet vagy erkölcstelenséget valakire ráfog s azt vagy annak szemébe mondja, vagy távollétében ugyan, de mások előtt nyilvánosan és közbotrányozással beszéli, a mennyiben tette a XXV-ik fejezetnek súlyosabb beszámítása alá nem esik, mint rágalmazó fog büntettetni" stb. Egymás mellé állítva az 1843-ik évi javaslat e szakaszát a mi javaslatunk fentebb látható szakaszával: különbség fog mutatkozni az eszme fogalmazásában, a használt szavak megválogatásában, — egy mindkét javaslat által elfogadott tétel világos kifejezésében vagy a megemlítésnek, mint fölöslegesnek elhagyásában : de arra nézve — hogy mit tartott rágalomnak az 1843-ik évi törvényjavaslat, és mit tart rágalomnak a mostani: a kettő között különbség egyátalán nincs. A mi javaslatunkban sem mondatik: hogy csak az követ el rágalmazást, a ki o\y becstelenitŐ tényt állit valakiről, a melyről tudta, hogy az, a kire ezt ráfogja, nem követte azt el. Az 1843-ik évi törvényjavaslat sem követeli az ellenkezőnek tudását — a tudva valótlan állítást. Azzal) hogy a „malafides u egyik javaslatunkban sem vétetett vei a lényeges ismérvek közt, az van kimondva: hogy az „animus injuriandi (i legalább azon értelemben, melyben ez többek által — különösen Helie, Dalloz és Raus által követeitütik, és melyben a calomnie és diffamation a méchanement szónak fölvétele folytán, a belga büntető törvénykönyv 443-ik czikke szerint vétetik — nem szükséges lételeme a rágalmazás tényálladékának. Rágalmazás foroghat fenn az esetben is: ha a rágalmazó nem tudta, hogy azon becstelenitŐ tény, melyet Ő másról állit, valótlan; tehát az esetben is: ha ő — a valótlan tényt valódinak tartotta. Ha Péter nyilvános helyen, és többek előtt a;:r állítja Pálról, hogy ez lopott, s ezen állításra az által vezettetett, mert Ferencz, a kinek szavaiba o teljes bizalmat helyez, neki ez mondta; ha kisül, hogy az állítás valótlan: a mi törvényjavaslatul île szerint rágalmazás forog fenn, s Péter mint rágalmazó fog büntettetni. Az, hogy a rágalmazó másunk szavaiban bízott, a legkevésbé sem szünteti meg — valótlanságot tartalmazó nyilvános nyilatkozatának büntetendő jellegét; s az eredményt, a rágalmazott elleni jogsértést, az ennek okozott fájdalmat, vagy talán még reálisabb hátrányt tekintve : a rágalmazást ezen minőségében is ép oly veszélyes, mint a becstelenitŐ ténynek tudva hazug állítása. Nem tétetett különbség e tekintetben azért sem : mert nem áll az, hogy a rágalom — ha
