Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

no CCCXXI. SZÁM. Az előadottak resiutatumaként, a mire nézve egyébiránt az egyetértés átalános: azt lehet állítani: hogy a büntető törvény értelmében, csakis a polgári becsület, s az emberi méltóság érzete subsummáltatik a becsület fogalma alatt, s ebből kifolyólag csakis azon nyilatkozat vsgy tett képezi a becsületnek büntetés terhe alatt tiltott megsértését, mely a polgári becsület, vagy az emberi méltóság érzetét támadja meg. Ezzel ugyan sok van elérve, a mi az eszmék tisztázása szempontjából okvetlenül szükséges; de H homály még nincs végkép eloszlatva, s igy nincs megnyerve azon szilárd alap, mely a becsület elleni sértésekről szóló törvény kifogástalan és tüzetes megállapítását lehetővé tenné. A ki a belga büntető törvénykönyv II. könyve VIII-ik czíme V. fejezete — Des atteintes portées â l'honneur ou á la considération des personnes — keletkezési történetének viszontagságos utain végig vergődik, s a ki a bizottságok előterjesztéseit, az ezen előmunkálatok elleni támadásokat a munkálatok ismételt visszaküldéseit, az újabbi inditványok és módositványok rengetegét és ezek indokait átérteni törekszik: azt a valódi és a mesterkélten támasztható nehézségek észleleténél, melyek e fejezetnél felmerülhetnek, bizonyos borzalom futja át. A eriminalis joggal foglalkozók igen jól tudják azt, hogy különösen e fejezet képezi a talajt, melyben a mindenféle mézetek legtarkább vegyületü növényei megteremhetnek; de tudják egyszersmind azt is, hogy mindeddig nem adatott embernek vagy törvényhozásnak: hogy minden nehézséget eloszlasson, minden határozatlanságot megszüntessen, hogy annak, a mi egy irányban helyes lehet, egy másik irányban mutatkozó helytelenségét elhárítsa. Egyátalán itt is választani kell a rendszerek közt, s az elfogadott rendszernek corrolariumait elvállalni, habár ezek egyike vagy másika kevésbé volna kedvező ; de az egész rendszer, viszonyítva a többiekhez, a leghelyesebbnek és a legczélszeittbbnek mutatkozik. Több rendszernek külön-külön előnyeit egy rendszerbe összefoglalni, s mindenik rendszernek hátrányait kikerülni akarni: eredményben mindig oda vezetett, hogy egyik rendszer sem volt képes a maga előnyeit érvényre juttatni, ellenben valamennyinek hátrányai csakhamar éreztettek. Visszatérve a belga btk. keletkezésének történetére — igaza van Laurentnak — a ki a megjelölt fejezet fölötti hosszú, keserű és mégis oly kevéssé tanulságos vitákra azt mondja: „c'était une veritable querelle des mots. " De igaza volt Tesch igazságügyministernek is, a ki a viták folyama alatt nem minden keserűség nélkül fakadt a következő szavakra: „Mettez, mépris public, estime ou considération; ce sera toujours une question â ressoudre par la juge.

u De ha a német birodalmi büntető törvénykönyvet vizsgáljuk ; ha például John kritikáit tartva szemünk előtt, fölvetjük a kérdést: megvannak-e oldva az ezekben felvetett kérdések? el vannak-e hárítva a nehézségek? e törvénykönyvre vonatkozólag is azt kell mondanunk, hogy a jövőnek és javításnak ebben is sok maradt fentartva, s nem nem egy nagyon vitás kérdés előtt vagy kitért a törvényhozás, vagy továbbra is homályban hagyta azt. Nem kis része van a nehézségek tekintetében azon ténynek is, hogy különösen ezen fejezetnél nem lehet a részletekbe menni, az átalános kifejezések pedig nem zárják ki a félreértés és félremagyarázás lehetőségét s talán a határozatlanságtól sem mindig mentek. És mást még sem lehet tenni, mert nem lehet a törvényben felsorolni sem azon érzelmeket, sem azon szavakat vagy tetteket, melyeknek más ellenében való kifejezése, illetőleg használata sértőnek, a becsületet vagy a reputatiot megtámadónak tekintetik. A sértés módjai és alakjai annyira változatosak és oly sokfélék, hogy csakis a régi kornak tapasztalatlan törvényhozásai vállalkozhattak ezek specificált meghatározására. Más körülirás itt alig képzelheti), mint megjelölése az eredménynek, mély elbidéztetik vagy élöidéztetni czêloztatïk. És ha alaposan lehet is ellenvetni, hogy a törvény ily fogalmazás mellett bizonytalan és határozatlan : ez ellenvetés ellen nem hozhatunk fel alaposabb védelmet, mint Starkie-nak következő szavait: „Legyen bár igy: mit jelent ezf Más következtetést nem lehet ebből vonni, mint azt,