Főrendiházi irományok, 1875. VI. kötet • 289-321. sz.
Irományszámok - 1875-292
CCXCII. SZÁM. 19 vonal uj-gradiska-Ezisztki részére, valamint az ugyanazon t.-czikk emiitett §-ának b) és c) pontjaiban megnevezett egész vonalakra. A kormány jelen törvényjavaslatom kiindulási pontjául azon elvet fogadta el, hogy az emiitett határőrvidéki vasutvonalakból egyelőre csak egy rész — melynek épitési s felszerelési költsége a beruházási alap rendelkezésére álló activáiban fedezetét találja — építtessék ki, a többi részek pedig a mondott alap jövőbeni bevételei arányában folytattassanak. A sorrendet illetőleg legczélszerííbbnek találtatott, hogy mindenekelőtt a vonal azon része építtessék ki, a mely az alföld-fiumei vasúttal legrövidebb úton hozható kapcsolatba, t. i. a Yinkovcetől kiinduló vonalrész. Noha a jelenleg rendelkezésre álló pénzalapból mintegy 13—14 mértföld hosszú vonal volna építhető — mégis törvényjavaslatomban egyelőre csakis a 8*51 mértföld (64,600 kilométer) hosszú vinkovce-broódi vonalszakaszt vettem fel, miután kívánatos, hogy a pálya ideiglenes végpontja ne egy minden forgalmat nélkülöző községben legyen. Hogy az adott viszonyok közt végpontul Broód várost választottam, azt eléggé indokolhatni vélem azzal, hogy e nevezett város — eltekintve hadászati fontosságától — a határőrvidék egyik kereskedelmi főpontját képezi. A másodsorban kiépitendő vonalrész Vinkovcetől Mitroviczáig terjedend s 9.26 mértföld ^(70,320 kilóm.) hosszá lesz. E vonalrész által a határőrvidék másik kereskedelmi főpontja, Mitrovicza vonatik be a vasúthálózatba. A többi szakaszok az annak idején mutatkozó forgalmi igényeknek megfelelő sorban fognak kijelöltetni. Az igy kiépitendő vasútnak az alföld-fiumei vasútvonallal leendő összeköttetése czéljából szükséges egyébiránt egy vasutat Vinkovcetől Vukovár lehető megközelitésével az utóbb emiitett vasút dállyai állomásáig építtetnünk. E vonalat, mely mintegy 4 mértföld hosszú, legczélszerübben vélem kamatbiztositás vagy állami segély mellett engedélyezés utján létesittetni, miután forgalmi szempontból kívánatos, hogy e vonalrész, mely nem a határőrvidéken épülvén — s igy ennek beruházási alapjából sem létesíthető — az alföld-fiumei vasút kiegészitő részét képezze. Jelen törvényjavaslatom egyébiránt az érvényen kivül helyezni javasolt 1870: XXXVIII. t-czikkben emiitett vonalirányok tekintetében is eltér, a mennyiben: 1. a vonal Sziszek felé Puska községtől a Száva jobb s nem bal oldalán lesz vezetendő. Ezen módositást egyrészt műszaki szempontok, másrészt pedig azon körülmény indokolja, hogy a vonal a Száva balpartján a Horvátország polgári kormányzata alatt álló területen vezetne végig s ez esetben a határőrvidéki beruházási alapból épithető nem volna ; 2. a szóban forgó vasútvonal, mely az idézett törvényczikk szerint Sziszektől a Kulpa völgyén át Károly városig vezetendő — jelen törvényjavaslatom értelmében a károly város-fiumei vasútnak más állomásáig is vezethető. Ezen módositást is, mely a kormánynak a csatlakozást illetőleg szabadabb mozgást enged, műszaki tekintetek indokolják, a mennyiben e vonalnak a Kulpa völgyén való folytonos vezetése rendkívüli nehézségekkel volna összekötve. Midőn végre megjegyezném, hogy e vasútvonalnak Mitroviczától kelet felé leendő folytatása iránti intézkedést a Budapestről Zimonyba épiteni tervezett vonalra való tekintettel külön törvényhozási elhatározásnak láttam szükségesnek fentartani — van szerencsém jelen törvényjavaslatom elfogadását ajánlani. Budapesten, 1877. évi július hó 5-én. Péchy Tamás s. k. 3*
