Főrendiházi irományok, 1875. VI. kötet • 289-321. sz.

Irományszámok - 1875-291

CCXCI. SZÁM. li II) ugyancsak Egerbegy községe határán Komáromy György né, született Csáky Rozália grófnő, és gróf Csáky Györgyné született Thoroczkay Eszter grófnő javára bekeblezett, a gróf Bánffy Dénes hagyatékához tartozott és a 3, számú telekjegyzőkönyvi kivonatban foglalt erdők, legelők és terméketlenségek a 198 hold 660D öl területű Dumbrává erdő kivételével összesen 886 hoMD öl területtel; átadatnak tehát gróf Bánffy György örökösei és jogutódai összesen 16,062 catastrális hold 1264Q öl területet. Átadatnak továbbá mindkét család részéről: mm) a hévszamosi 83., 84., 85., 86., 87., 88. és 128., továbbá a hidegszamosi 55. és 94., továbbá a hideghavasi 156. és az egerbegyi 148., 159., 164., 166., 180. és 186 telekjegyzőkönyvi kivonaiban elősorolt össze­sen 111 hold 1247 Döl területű taxás helyek a Hév-Szamos, Hideg-Szamos, Egerhegy, Mariselés Hideghavas községekben zálogtartók által eddig gyakorolt kisebb királyi jogokkal együtt, és nn) a Porkuluj nevű havasokban létező, a gróf Eszterházy család tulajdonát képező összes fa-usztatási és erdő-üzemi építmények, míívek és beruházások, valamint a gróf Bánffy részén fennálló zsilipek és fa-uszíaiási míívek azon állapotban, a minőben azok jelenben találtatnak. . 2. A most elősorolt összes birtoktesteket, részleteket és jogokat köteles az átadó két család saját költségén a k. államkincstár nevére szabad tulajdonként telekkönyvileg bekebeleztetni, valamint az átadó két család mindegyike, külön a saját tagjaira nézve egyetemleges szavatosságot is vállal el a tekintetben, hogy a visszabocsátandó Összes területek, építmények és jogok a kincs­tár szabad, teljes tulajdonába és birtokába átmennek. Ha tehát bárki is a zálogtartók örökösei vagy jogutódai közül ezen szerződés keretéből kim áradott volna s később a kincstár ellen követeléseket formálna, valamint szintén, ha bárki más oly jogczímeui igényeiből, melyeket vagy a zálogtartóktól, vagy azok elődeitől szerzett, a kincstárra kár vagy birtok-csökkenés támadna, az esetben annak teljes megtérítésére is azon csa­lád tagjai és jogutódaik egyetemlegesen kötelesek, mely család jelenbeni birtokából az uradalom megkárosított vagy megcsökkent része ezen szerződés alapján a kincstárnak átadandó lesz s illetőleg átadva lett. A kincstárnak átadandó birtokrészleteket terhelő tartozások iránti szavatosság tekinteté­ben pedig mérvadónak nyilvánittatik a jelen szerződés alább következő 9-ik pontja. 3. Említett zálogbirtokosok kinyitják a vizjogot a Szamos mentén oly terjedelemben, hogy a kincstár nemcsak a most átadandó erdőkből, hanem az azokon felül fekvő más kincstári hava­sokból is a fa-usztatást és a tutajozást, a zálogbirtokosok birtokában ezen szerződés alapján meg­maradó, illetőleg azoknak tulajdonába átmenő uradalmi birtokterületeken is keresztül szabadon gyakorolhassa, még pedig oly határozott kikötés mellett, hogy előfordulható oly esetben, midőn a kincstári usztatás vagy tutajozás folytán heállható vízelvonások miatt a zálogtartók vagy jog­utódaik saját vízmüveik szünetelnének, az oly szünetelés miatti kártalanítás mindig csak a szünetelés nyolczadik (8-ik) napján túl s mindig csak a szünetelő vizmü után tényleg fizetendő évi jövedelmi adó arányában követeltethessék a kincstártól, kötelesek lévén zálogtartók, illetőleg jogutódaik egyidejűleg megengedni azt is, hogy a kincstár eme joga minden további kihallga­tásuk mellőzésével az illető birtok, területekre szolgalomképen telekkönyvileg bekebeleztessék. 4. Zálogtartók lemondanak a vizjog jelenlegi kizárólagos használata iránt a kolozs­megyei törvényszék által 1865. évi 1445. sz. a. hozott a kir. táblának 7369—1866. és a kir. Curiának 283—867. számú összehangzólag helybenhagyó s ennélfogva végérvényes Ítéletek jog­kedvezményeiről minden jogfen tartás nélkül, s lemondanak továbbá azon peres igényükről is, mclylyel gróf Bánffy Ágnes örökösei 195,000 frtért a gróf Bánffy György örökösei ellenében 97,500 frtért a kincstár ellen a fa-usztatásban 1852. évtől kezdőleg 1866-ig történt megháborit­tatásukért kártérítés czímén a kolozsvári kir. törvényszék előtt 4556/870. számú keresetek által követelnek, s ezen keresetektől feltétlenül elállanak, kötelesek lévén ezen elállásukat, mihelyt ezen szerződés elfogadtatott, az illető törvényszéknél bejelenteni, határozottan lemondván ezennel Könyvtár a* röWe

Next

/
Oldalképek
Tartalom