Főrendiházi irományok, 1875. V. kötet • 240-288. sz.
Irományszámok - 1875-248
CCXLVIII. SZÁM. 45 kedni, a többieket pedig birói eldöntésnek hagyni fel; ennek folytán a föntebb jelzett minőségű földeknek úrbéri természettel birása iránt egyezséget kötnek, a melyet a föntebb is érintett azon törvényes hatarozmánynál fogva, miszerint az egyezségek csak alaki szempontból veendők vizsgálat alá, a törvényszék jóváhagy. Minthogy pedig a földtehermentesitési alap igazgatósága a törvényszéki Ítéletet vagy az egyezséget jóváhagyó birói határozatot felül nem vizsgálhatja s azt a földtehermentesitési kárpótlás kiszabásánál alapul elfogadni köteles: világos, hogy a felek egyetértése folytán a földtehermentesitési alap igen könnyen illetéktelenül terheltetik s az 1871 : LIII. törvéayczikk életbe lépte óta lefolyt idö'szak alatt az emiitett országos alap tényleg jelentékeny illetéktelen kárpótlást vala kénytelen kifizetni. A most jelzett baj orvosolható volna az által, ha oly hatálylyal, hogy különben a földtehermentesitési alap ellen igény nem támasztathatik, kimondatnék, hogy ezen alap az úrbéri perbe mindig beidézendő s meghallgatandó, s hogy a volt földesúr és a volt úrbéresek között létrejött egyezség a földtehermentesitési alap ellenében csak az esetben bir hatálylyal, ha ahhoz az emiitett alap képviselője is hozzájárul. A földtehermentesitési alap perbe idézésének szüksége kimondatott az 1868. XXXIII. törvényczikk 17. §-ában az esetre, ha az alap ellen az 1848. évi május l-jét meglőző időben kötött Örökváltsági szerződés alapján igény támasztatik s a birtok úrbéri természete az alap igazgatósága által kétségbe vonatván, a fél a birtok úrbéri természetének megállapítása végett keresetét indit. Hasonló eljárás van megállapítva a székely urbériségek tárgyában 1868. évi márczius 11-én és augusztus 12-én kibocsátott bel- és igazságügyministeri rendelet 8., illetve 15. §-a, illetőleg az 1872. évi május 6-án 20846. sz. a. kelt utasítás 12. §-a s az 1876. évi február 12-én 3258. sz. a kelt pótrendelet 1. §-ban. A szőnyegen forgó esetre nézve azonban ily intézkedés nem lenne czélszerű, mert eltekintve attól, hogy az országos alapnak perbeidézésével az úrbéri birtokrendezési pereknek közigazgatási szempontból annyira kívánatos gyors befejezése némileg gátoltatnék, illetve késleltetnék ; nem lehet tagadni, hogy nem elegendő a földtehermentesitési alap képviseletével megbízható azon alkalmas egyének száma, kik az úrbéri ügyekben kellő, illetve annyi szakismeret és jártassággal bírnak, hogy beavatkozásuktól az országos alapra a kívánt eredmény várható volna ; másrészt pedig a földtehermentési alapnak külön képviseltetése tetemes költségekbe kerülne s azok alig állanának helyes arányban azon Összegekkel, melyek az illető perek folytán az alapra illetéktelenül hárulnának A földtehermentesitési alapnak a perben külön közegek, illetve meghatalmazottak által való képviseltetése az alap érdekében czélirányos nem lévén, — a jelen törvényjavaslatban ezen alap érdekében oly intézkedések terveztetnek, melyek az 1871 : LIII. törvényczikk hatályba lépte előtt voltak érvényben. (1836 : X. törvényczikk 5. §. h) pontja, 1848 : X. törv.-czikk 2—5. §.) Kimondatik a jelen törvényjavaslatban, hogy a mennyiben a volt földesúr a földtehermentesitési alap ellen támasztható igényeiről világosan és határozottan le nem mond — a törvényszék az úrbéri telkek számának megállapítása végett a polgári törvénykezési rendtartás határozmányaitól eltérőleg hivatalból nyomozatot tartani, s az úrbéri telkek számát az ítéletben ezen nyomozat alapján megállapítani, s azon esetben, ha a felek között oly egyezség köttetnék, melyben több úrbéri telek állapíttatnék meg, mint a mennyi a bíróság által eszközlött nyomozatokból kitűnik, attól a jóváhagyást megtagadni tartozik. Kimondatik továbbá, hogy a törvényszék az általa hozott Ítéleteket és jóváhagyott egyezségeket, — ha a volt földesúr vagy jogutóda a földtehermentesitési alap ellen támasztható
